Ebben a cikkben egy olyan országról lesz szó, amely nem számít közkedvelt bicajos célpontnak. Nem sokat tudunk róla, nincsenek magashegyei, híres hágói, kicsit messze is van ahhoz, hogy csak úgy “kiugorjunk”. Azt gondolhatnánk, hogy bicajos szempontból nincs ott semmi látnivaló, egy szint-nélküli, unalmas hely, mint a belgák általában, a sörön, a csokin és a sült krumplin kívül semmijük nincs. Már a cikk elején lelövöm a poént: nagyobbat nem is tévedhetnénk. Belgium jelentős bicajos nemzet, itthonról nincs sok rálátásunk, persze Eddy Merckx a többségnek megvan és aki követi a nemzetközi bicajos sportot, az tudja, hogy rendeznek itt nagyon régi körversenyeket, itt van például két nagyon híres egynapos, amelyek benne vannak az öt legnagyobb presztízzsel rendelkező körversenyben (a flandriai körverseny és a Liege - Bastogne - Liege), de kb. ennyi. A híres kerékpáros múlt Szóval a nagy bicajos neveken és a legendás körversenyeken kívül mit tudhat ez az ország, milyen az amatőr bicajozás helyzete, milyen a helyszín? Én sem tudnék sokat, ha az egyik sógorom nem belga lenne (bocs, vallon), aki ráadásul ezer éve országutizik, így van némi rálátásom az ország kerékpáros kultúrájára. Ki gondolná, hogy valódi hegyek nélkül (legmagasabb pont alacsonyabb mint Dobogókő!) is az ország tökéletes bicajos paradicsom? Rengetegen outiznak, sok a bicajos klub, ahol egyen mezben szelik az utakat, jelentős gyér forgalmú, sokadrendű országút-hálózatuk van, ahol nyugodtan lehet tekerni, az autósok toleránsok, árad a nyugalom a vidékből és a színpadi háttér a kis városkákkal, folyóvölgyekkel, a fennsíkokkal, a véget nem érő erdőkkel rendesen felteszi az i-re a pontot. Családi kötelék révén meg tudom oldani a belga tekerést, van hol aludni, van helyismeret, így októberben kihasználtam a hirtelen jött jó időt, kiautóztam (13 óra.), majd 5 nap alatt 4 zseniális tekeréssel vettem tudomásul, hogy Belgium remek bicajos lehetőségeket kínál. Ezen túl persze az út munka is volt, mert a bike4fun túrák közé
Ebben a cikkben egy olyan országról lesz szó, amely nem számít közkedvelt bicajos célpontnak. Nem sokat tudunk róla, nincsenek magashegyei, híres hágói, kicsit messze is van ahhoz, hogy csak úgy “kiugorjunk”. Azt gondolhatnánk, hogy bicajos szempontból nincs ott semmi látnivaló, egy szint-nélküli, unalmas hely, mint a belgák általában, a sörön, a
