A legtöbbünknek van elképzelése Mallorcáról. Aki már járt ott, az pontosan tudja milyen, aki még nem, az hallott róla: Mallorca a németek buliszigete. Meg az angoloké és a hollandoké.
Előszezonban a kerékpárosoké a sziget
Nagyjából ezzel az elképzeléssel indultam én is a szigetnek, amikor egy hetet szülinapi ajándék okán Mallorcán tölthettem március közepén. Persze az ajándék nem vakon jött, régóta nézegettem már a szigetet, mint lehetséges túracélpontot, sokat hallva a sziget kerékpáros oldaláról is. Az európai télben itt edzenek a protour és más profi csapatok, rengeteg video található a neten a Sa Calobra és a Cap de Formentor utakról.

Ami elsőre meglepett, túl azon, hogy a repterük mekkora és milyen modern (Ferihegy? Egy koszfészek ehhez képest), hogy Mallorca sokkal több, mint egy bulisziget, egy valódi mediterrán gyöngyszem, gyönyörű tájjal, klassz időjárással és kedves helyiekkel, akik földművelésből váltottak a turizmusra.
Valahogy nem ezt szűrtem le az előzetes információkból. Nagyon hasonló Korzikához, ami azért hegyesebb vagy Elbához, ami kisebb területű és szintén hegyesebb. Már márciusban minden teljesen zöld, minden pínea illetű, a mandula virágzik. Az időjárás átlagosan ilyenkor már 20-25 fok közt mozog (persze mi kifogtuk a 14 fokot és az erős szelet).
Az elő- és az utószezonban a sziget a német nyugdíjasok kiszolgálásán túl teljesen ráállt az aktív turizmusra, októbertől áprilisig itt mindenki bicajozik vagy túrázik. Az időjárás ezt egész évben támogatja: késő ősszel, amikor a szárazföldön már vége az idénynek vagy kora tavasszal, amikor ott még hideg van, Mallorcán vígan rövid szettben tekerhetsz.
Maga a sziget nem túl nagy, de ideális a bicajozáshoz. Területe (3700 km2) egy kisebb magyar megye területe (Zala, Tolna), átlósan olyan 70 km, ami pont elég ahhoz, hogy akár 10 napot is eltölts itt, mivel sok a település és sűrű az úthálózat. Erre elég rég rá is jöttek, októbertól áprilisig itt mindenki bicajozik és ezt erősen támogatják remek infrastruktúrával és szolgáltatásokkal.

Persze a legtöbb ügyfél a német, legyen szó akár pocakos MAMIL-ról vagy félPro hegyimenőről, netán kemény amatőrről. Rengeteg kerékpáros iroda van jelen a helyszínen, németek, hollandok, angolok szervezik a saját lakosaiknak helyben az utakat. Bicajt kölcsönözni nem probléma, szinte minden sarkon van egy kölcsönző, ahol a legjobb karbon modelleket is kikölcsönözheted (árak: 100-200 euro/hét).
Sűrű úthálózat, jó utak, remek infrastruktúra
Az úthálózat vszonylag sűrű, a sziget belsejét szűk, kis forgalmú kertek alatti utak hálózzák be, a hegyekben ez ritkásabb, de mivel arányla nagy a kiterjedés, sok utat bejárhatsz. A főutakon az út szélén szinte mindenhol 1,5 – 2 méteres plusz sávot alakítottak ki a bicajosoknak. Sok bár, kocsma és pihenő áll rendelkezésre, mindenhol találni frissítő pontot.
A kerékpárosokat nagyon védik, rengeteg helyen raktak ki 1,5 méteres elkerülős és a bicajosokra figyelmeztető táblákat. Az autósok óvatosak, vigyáznak, ami persze nem is csoda, hiszen nem túlzás, ha azt mondom, hogy 100 méterenként találkoznak egy bicajos csoporttal. Itt biztos nem fognak rád dudálni.

A legtöbb út tökéletesen aszfaltozott, mintha tegnap csinálták volna meg. A Tramuntana hegységben különösen feltűnő ez, a szűk hegyi utak tükörsima pályáján tökéletes élmény a lefelé.
Ha szeretnéd bejárni a jobb, ismertebb utakat, akkor legalább 10 napra tervezz! A sziget bicajos szempontból két nagyobb részre osztható fel: a Tramuntana-hegység a NY-i oldalon, erős, hosszú emelkedőkkel, sok-sok szerpentinnel, ezer méteres hegyekkel, szép völgyekkel, illetve a szárazföldi belseje, ahol többnyire sík a terep, néha előfordul egy-két kisebb domb, hegy. Így variálható a hegyi és a sík tekerés is.
Sa Calobra és a Puig Major
Amiért én idejöttem, az 2-3 híresebb út, Sa Calobra, Cap de Formentor, Sant Salvador és egy-két út a Tramuntana-hegységben. Hat nap alatt 4 tekerés, márciusban ilyen szintekkel elég is lesz, gondoltam.
Az első nap a Sa Calobrát néztem ki. Egyrészt ekkor tűnt a legjobb időnek egész héten, másrészt kicsit tartottam is tőle, mert a szállástól 130km és 2500m szintet mutatott. Azt gondoltam, hogy menni fog, túl voltam már idén 700km-en, amúgy is csak kisebb ezres hegyek vannak, szóval sokkal egyszerűbbnek gondoltam. Nos, nem, nem ment. Alábecsültem a helyet (és a hegyet). Úgyhogy, ha valaki ide jön szezon előtt, csak azt tudom javasolni, hogy készüljön fel, hosszú és jelentős emelkedők vannak (vagy tervezzen rövidebb utakat).

A Sa Calobra egy 10km-es kiugrás a főúttól a tengerhez, kb. 680m szinttel. Jellegzetessége, hogy ez visszafelé emelkedő, tehát lejtővel kezdesz. Megy az út a tengerrel párhuzamosan 500m magasan és onnan fordulhatsz le a tengerhez. Az egész nem tűnik vészesnek (átlag 7%), csak az a baj, hogy mire odaérsz a lekanyarodóhoz, már túl vagy 50-60km-en és 1000 – 1500m szinten, attól függ, persze, hogy honnan jössz. És akkor lekanyarodsz, majd egy 2km-es emelkedő után 10km-t zúgsz lefelé a tengerig. Onnan viszont nincs más út vissza, csak az, amin lementél, ergo fel is kell tekerni. Persze a végén nagyon elkészültem.
Ráadásul én Palmaból jöttem, a nehezebb oldalon, Sóller felől, ahová Bunyola és Sóller között már eleve egy klassz kis emelkedőn át kellett jönni, mivel az autós alagút le van zárva a bicajosok elől, így őket felterelik a hágóra. Ez a Coll de Sóller, egy nagyon szép és kellemes visszafordítós emelkedő, amely bevezetésnek a Tramuntatna-hegységbe teljesen oké. Sóller után viszont Mallorca leghosszabb emelkedőjén, a Puig Major-on keresztül kell jönni (13,6km, 787m szint), amire nem voltam felkészülve. A Puig Major egyébként fantasztikus út, egy alagútban végződik, de hiába csak 6%-os, ha meglehetősen hosszú és kompromisszumok nélkül emelkedik folyamatosan.

A Sa Calobra egyébként méltó a hírére, a környezet szép, talán a Dolomitokban vannak ilyen szép utak, az aszfaltcsík szépen kanyarog, ami feledtet mindent. Általában 7-8%-ot láttam a kijelzőn, de sajnos végig izomgörccsel szenvedtem, így nem volt felhőtlen az örömöm. Aztán visszaértem a főútra és onnan még haza 50km, ami persze nagyrészt lejtett, nem is akár hogy, de végen összejön egy 130km-es köröcske Pálmából 2500m szinttel.
Sant Salvador
Sant Salvador kolostora Palmatól 50km-re, a szárazföld belsejében található. A kolstort egy 500m magas dobra építették, a környékből jól láthatóan emelkedik ki.
Amiért ide érdemes eltekerni, az a csodás panoráma, másrészt a kolostorhoz vezető szerpentin. Az 5km-es út Felanitx városától nem messze kezdődik. Jobbra kell letérni a főútról, majd elkezdődik az út, ami összesen kb 330m-t emelkedik a 4,8 km-en, úgy 7%-os. Nagyon kellemesen tekerhető, sok benne a visszafordító és a kilátás fenomenális, nagyon fotogén! Felérve pedig az egész szigetet belátni, szó szerint.

A Palmatól odavezető út is nagyon rendben volt. A sziget belseje aránylag sík, néha van egy 2-3%-os emelkedő, de viszonylag gyorsan lehet haladni a kiváló és nagyon kisforgalmú utakon a narancs- és citromligetek, mandula-telepek mellett.
A Tramuntana-hegység
Mivel a helyi bicajos erők szerint az egyik legszebb út a szigeten a NY-i tengerpart, ezért ezt az utat is beterveztem. A szállásról oda-vissza csak 115km 1800m szinttel egy remek kör. A köröcskére jellemző a sok kisebb mászás, 6-7 emelkedő van benne, mind ilyen 2-400 méteres szinttel, ami nem mondható vészesnek.

Valdemossa felé kezdtem, ez a városka az Ő Szentendréjük, minden pozitív és negatív tulajdonságával egyetemben (ha itt jársz, ne hagyd ki a Coca de patata-t!). Aztán folytattam az utat a tengerpart mellett, Banyalbufar, Estellencs, Andratx. Kifejezetten élvezetes kör volt, remek szerpentinekkel, tökéletes útminőséggel (hihetetlenül jó az aszfalt), kedves kisvárosokkal, egy csomó teraszos építkezésű hellyel és nagyon-nagyon nyugodt autósokkal (ezen még most is elálmélkodom). A tengerpart mellett haladó út pedig milyen is lenne, nyilván gyönyörű, a kilátás pazar volt.
Cap de Formentor
Az utolsó napra a koronát terveztem feltenni a mallorcai túrámra a Cap de Formentor meglátogatásával. Ez a sziget legészakibb pontja, egy keskeny félszigetnyi nyúlvány a Tramuntana-hegységből. Az út végén egy világítótorony található. Aki már járt itt, azt írta, hogy csoda-út.

A szállásról indultam, 100km a félsziget csücske. A szárazföld belsején a szokásos kertek alatti utakon kezdtem, majd mivel ez unalmas volt, a Tramuntana-hegységbe kanyarodtam, egy klassz mászásra. Inca városától indul a Coll de sa Batalla, egy 8 km-es emelkedő közel 400 méteres szinttel (5%). Kellemesen tekerhető, nagyon szép erdei környezetben fut, tele van elnyújtott fordítokkal. A Sa Calobra felé vezető északi kaptatón több száz, hanem ezer bicajos tekert, én is jók éreztem magam, előzgettük egymást, néha lószolgattunk, igazi élmény volt a felfelé.
A Formentor-félsziget nagyon érdekes, az ember azt gondolná, hogy egy félszigeten már nem jöhet szembe semmi extra, csak ki kell tekerni a végére, és kész. Na, a Formentor nem ilyen. A 18km tekerés a félszigeten a végéig a bejáratától egy nagyobb mászással kezdődik (coll de sa Creueta – 3,3km, 200m), majd egy élvezetes lefelé után az út folyamatosan emelkedik, vannak benne rövidebb keményebb részek, többszáz méter szint, az út folyamatosan kanyarog a sziklák köözött. Aztán a legvégén, amikor már azt gondolnád, hogy ott vagy, még egy emelkedővel belégrúg, aztán meglátod a világítótornyot, amely eléggé a tenger felett van, szép kilátással.

A Formentor-félszigeti út nagyon szép, tenger jobbra – balra, jelentős sziklák, csúcsok, nagy hegyek, szóval paradicsomi. Az egyik legszebb 20km volt, amit életemben tekertem, pedig sok helyen mentem már.
Mallorca összegzés
A sziget majdnem minden tekintetben felülmúlta a várakozásaimat, nem ilyennek képzeltem el. Nyáron biztos, hogy őrület van, amikor a több millió német idejön, szóval akkor biztos nem jönnék, mert nekem már márciusban is túl soknak tűnt a turista, pedig hol van még a főszezon…
De elő- és utószezonban Mallorca bicajos paradicsom, szuper utakkal, jó időjárással, nagyon toleráns autósokkal, marha jó infrával, kellemes hegyekkel és szintekkel és kb 10-12 napra való utakkal.
Egészen biztos, hogy visszajövök, akár ősszel, októberben vagy novemberben, mert maradt még bőven felfedezni való út.
Hozzászólások