A Francia-Alpok hágóinak megtekerése régóta dédelgetett vágyam. A hegyeket tekerő magyar országutis fejlődéstörténetében ez a hegység valahol a végén szerepel. Előbb Ausztria, a Dolomitok, az Olasz – Alpok, Szlovénia és még megannyi hegy után. A földrajzi közelség predesztinálja Ausztriát és Szlovéniát, a szépség a Dolomitokat, a híresség az Olasz Alpokot. 

Vannak hágók, amelyek valahogy kimaradnak az ember életéből. De nem azért, mert nincs idő megtekerni vagy nem lenne pénz vagy alkalom kiutazni, hanem egyszerűen nincsenek a képben. Így vagyok én a Timmelsjoch-kal (Passo Rombo az olasz oldalról). A hágó megmászását évekkel ezelőtt elhatároztam, mindig terveztem, köszönet az országutis FB-csoportnak egyik

Minden túra nagyon klassz és nagyon szép, de van túra, ami nekem a legszebb. A legnehezebb, hegyi hágós túránk Szlovéniába és a Dolomitokba egyértelműen a kedvenc utam. Nem csak azért, mert országúti kerékpárosokat kísérhetek, hanem azért, mert a lelkemhez a 2-3000 méteres hegycsúcsok állnak legközelebb. A sziklák, a formák, az

Én csak “bicajos aranyháromszögnek” hívom az olasz – szlovén – osztrák hármas országhatárt. Nagyon szeretem Karintiát, a Klagenfurtttól Dolomitokig tartó vidék fantasztikus bicajútjait, hegyeit és tavait. Az olasz részt nem különben, hiszen itt húzódik például a Millenniumi vasút helyén létesített zseniális kerékpárút (beszámoló nemsokára!) és nem sokkal odébb kezdődik a