Magyarország legjobb országúti kerékpáros körútjai

Magyarország nem annyira nagy ország, hogy ne lehessen könnyedén összeállítani a TOP10 legjobb kört országútis kerékpárosok számára. Nincs annyi jelentős régió, annyi kiemelt hegy és érdekes vonalvezetésű út, hogy túlságosan bonyolult lenne mindez, ugyanakkor viszont az ország kellően nagy ahhoz, hogy aki az egyik felében lakik, az csak a saját környékét ismerje és szinte csak ott bicajozzon, és hogy csak úgy elugorjon az ország másik végébe tekerni.

Mivel minden szentek maga felé hajlik a keze, könnyen esünk abba a “hibába”, hogy a saját környékünket felértékeljük (ezzel én is így vagyok) és azt gondoljuk, hogy csak a lakóhelyünk közelében tudunk 20 ennél jobbat! Ez amúgy biztos így is van, mindenki a saját makrokörnyezetében erős, de nem árt, ha néha kinézünk abból!

Küldd el a kedvenced!

Ezért összeszedtem a legjobb országútis köröket Magyarországon, hogy akinek kedve van, el tudjon menni megtekerni és ehhez ne kelljen összekaparni az információt, legyen meg egy helyen. Szóval javaslom ezeket a köröket azoknak, akik szeretnek itthon tekerni és eddig nem volt lehetőségük kiruccanni vagy nem tudták, hova menjenek!

Másrészt azért írtam meg ezt a cikket, hogy akinek van kedve, az hozzátegyen még néhányat. Biztos rengeteg olyan jó hely van az országban, ahol még nem jártam, sajnos az Alpokalja (Szomabthely, Őrség, Sopron), a Bükk, Zemplén, Cserhát kimaradt még, de ezt folyamatosan pótlom.

Szóval, ha van kedved, írj nekem, vagy akár rögtön írd meg és küldd el nekem, ha teljesíti az alább olvasható feltételeket, betszem!

Feltételek és szempontok

Természetsen ez egy szubjektív lista, ami az egyéni ízlésemet tükrözi, ám összességében azt gondolom, hogy nem áll messze a valóságtól. A sorrend sem véletlen, de szintén szubjektív. Nyilván más sorrend és más körök is elképzelhetőek, nem is vitatom, de azt gondolom, hogy a különbségek elhanyagolhatóak lesznek. 

A Dunazugban
A Dunazugban

Igyekeztem olyan helyszíneket kiválasztani, amelyek nem csak turisztikailag, de kerékpározási szempontból is jobb helyek. A listába-kerülés feltételei voltak:

  • Minél változatosabb útvonal és szintrajz, szép vonalvezetés és környezet. Örülök az emelkedőknek, hiszen szeretem azokat, nem csak azért, mert az emelkedő az országúizás alapeleme, hanem azért is, mert a dombos-hegyes környezet szebb, mint a sík. De mégsem csak az a lényeg.
  • Minél kisebb forgalmú utak. Természetesen ez ebben az  országban nem mindig sikerült, hiszen kicsi az úthálózat, mindenhol sok autó van, ráadásul 100-120km-t megtételéhez lehetetlenség csak kis utakon menni. Ennek ellenére törekedtem olyan útvaonalakat összeállítani, ahol aránylag nyugisabban lehet menni.
  • Országútival is bicajozható minőségű utak. Ez a másik olyan feltétel, ami itthon nehezen tartható, aki bicajozik, tisztában van az országh úthálózatának általános minőségével.
  • Érdekes látnivalók az útvonal mentén. Ez nem alapvető feltétel, hiszen bicajozunk, nem nézelődünk, de jó ha van. Egy szép tempőlom, vár, épület vagy természeti látnivaló emeli az élvezeti értéket.
  • Körutakról beszélünk, tehát nem oda – vissza útvonalról. Ez azért sem egyszerű, mert bele kell férnie egy letekerhető távolságba és a lehető legtöbb részletében meg kell felelnie a feltételeknek (kis forgalom, szép vonalvezetés, jó minőségű út, stb.)

A legfontosabb szempont tehát az volt, hogy az országútizás általános feltételei meglegyenek. Szép vonalvezetés, élvezetes emelkedők és lejtők, jó kerékpározási dinamika legyen és legalább tűrhető útminőség. És persze a látvány, ami elsősdleges, hiszen itt nem edzésről, hanem túrázásról beszélünk.

Mivel ez egy országútis lista, nem az volt a legfontosabb, hogy mennyi látványosságot lehet megnézni. Ugyanakkor nem is arról szól, hogy hol lehet a legjobbat edzeni, a leggyorsabban menni, arra vannak jobb és kisebb edzőkörök, ezekről mindenki a saját környezetéből tud választani.

Mindenhol 80-120 km-es túrákat rajzoltam, hiszen 30-50 km-ért nem éri meg odautazni, a szint pedig annyi lett, amennyit az út leosztott. Természetesen egy-egy területen több optimális és jó kör is lehetséges, lehet útvonal-variációkat, rövidebb utakat készíteni, ezeket mindenhol meg is jegyzem, ki is egészítem plusz információval.

A lista

  1. Balatonfelvidék-kör
  2. Tour de Zala
  3. Mecsek-kör
  4. Mátra-kör a Kékessel és Galyatetővel
  5. Vértes-kör
  6. A Pilis
  7. Dunazug granfondo Tatával és a Turullal
  8. Bakony és a Sokoró Pannonhalmával

TOP1
Balatonfelvidék-kör

  • Régió: Balaton
  • Táv: 105km
  • Szint: 1285m

Számomra nem kérdés, hogy kerékpáros szempontból az ország legjobb helye a Balatonfelvidék. Ez nemcsak a táj egyéni varázsának, a kellemes klímának, a sok szőlőnek és a Balaton látványának köszönhető, hanem főleg a felvidék változatos és gyönyörű útvonal-vezetésének. Szinte kilométerenként változik az út jellege, hol egy 10%-os emelkedő, utána lejtő, több kilométeren keresztül hullámzó utak és varázslatos, eldugott falvak. A “magyar toszkána” – szokták erre a vidékre mondani, ami persze távol áll az igazságtól, de mondjuk rá, valami olyasmi.

Balatonfelvidék-kör
Balatonfelvidék-kör: Szépen kanyarog a dombok között.

Egyébként nem vagyok nagy Balaton-fan, sőt, kifejezetten irtózom a balatoni hétvégi-házas magyar mentalitástól és rögvalóságtól, utálom a rengeteg pénteki oda- és vasárnapi visszalutazót, és úgy általában sem szeretem a szezonális tömeget, de tény: a Balatonfelvidéknél szebb, változatosabb és jobb bicajos terep nem nagyon van itthon. Amikor eltávolodsz a hétvégi, vízparti lángosos turizmustól, fentebb mész néhány kilométert, egy egész más világ nyílik ki. Gyönyörűen rendben tartott, virágos falvak (sajnos van egy csomó kirakat- és divatfalu is), dombok kiváló emelkedőkkel és lejtőkkel, jó utak és kellemes kikapcsolódás. 

Természetesen egy igazi Balatonfelvidék-kör nem mellőzheti az olyan látványosságokat, ahol valószínűleg sok a turiszt, de ezzel együtt lehet élni. Sajnos a Balatonfelvidéken a szezonban nem kicsi forgalom van, de még közel sem akkora, mint mondjuk a budapesti agglomerációban. Sok látványosság van erre, ezért rengetegen ülnek kocsiba és jönnek “fel” a Balatontól, de ezzel együtt kell és lehet élni, depláne, mivel ez a kör sok helyen kisebb vagy elkülönített utakon visz.

A legszebb kör a Balatonfelvidéken valószínűleg több is van, de az általam bemutatott mindkét kör tartalmazza a legjobb helyeket és utakat. Van arra egy közmegegyezés, hogy merre a legjobb menni.

Balatonfelvidék-kör
Balatonfelvidék-kör

Mi praktikus okokból Balatonalmádiból szoktunk indulni északra (Szentkirályszabadja felé bicajút vezet, de lehet menni Alsóőrs – Felsőőrs felé is, ott is átadnak 2021-ben egy bicajutat). Nemesvámos felé mehetsz Veszprémfajsz felé is, vagy esetleg Veszprémen keresztül, ahonnan egészen Tóthvázsonyig bicajút vezet, amely csak az elején valódi bicajút, utána egy szélesített “bicajút”, amin azonban nem járnak autók.

Ez a rész (Nemesvámos  – Tóthvázsony) egy irtózatosan jó hullámvasút, ahol az emelkedők sokszor 10%-oasak. Nem túl hosszúal, pont annyira, hogy azért olyan jól ne essen. Tóthvázsony után lemehetsz Balatonszőlős felé egy gyönyörű vonalvezetésű, felújított úton, majd vissza fel, de ezt ki is hagyhatod. Mencshely – Vászoly – Pécsely környéke a legszebb rész, erre sokat fogsz lefelé menni (legalább is ebben az irányban). Innen célba veszed Tihanyt (a sok turiszt miatt ki is lehet hagyni, de nem érdemes), majd a parton vissza Füredig, onnan pedig a felső úton (klasszul bicajozható) és végül a bicajúton vissza Almádiba.

Ha valaki hosszabbat akar menni, Mencshely után elmehet a Káli-medence felé egy plusz körre, de az már igazi maratoni hosszúság (és nyáron figyelj oda a vízre, mert nagyon meleg van!).

Balatonfelvidék-kör (Alapkör)
https://www.strava.com/activities/4939732541

Balatonfelvidék-kör (kiegészítve a Káli-medencével)
https://www.strava.com/activities/2333421217


TOP2
Tour de Zala

  • Régió: Zalai-dombság
  • Táv: 134 km
  • Szint: 1300m

Zala szinte mindenhonnan messze van, viszont bárhonnan megéri az utazás. Talán pont az eldugottságának köszönhetően a Zalai-dombság mentes a nagyobb turista- és autósforgalomtól, ami bicajosként nem mellékes körülmény. Azon tájak egyike, ahol még nyugodtan lehet tekerni a zegzugos utakon. 

Tour de Zala
Tour de Zala: Egyszerűnek tűnik, de nem az!

A Zalai-dombság általában a földrajz órákról lehet ismerős: a DNY-i határ mellett, még a balatonon túl találhatóak az 2-300 méteres, É-D irányban elnyúló dombok és köztük a völgyek. Itt találták meg az ország első olaját, ezért – főleg Bázakerettye környékén – errefelé majdnem minden erről szól. Persze megtalálhatóak itt a tényleg nagyon pici falvak, csodás kis tavak, rengeteg a természetvédelmi terület és az ország legszebb nem hegyvidéki erdői. Ideális hely bicajozni.

A Zalai-dombságot az országútis kerékpárosok már régebben felfedezték maguknak, legalább is azóta biztos, amióta itt rendezik meg a Tour de Zalakarost, amely az egyik legjobb vonalvezetésű országúti versenye. 

Aki viszont ide akar jönni bicajozni, annak fel kell készülnie: hiába nem túl magasak a dombok, de mivel K-NY-i irányban mindig emelkedős – lejtősek az utak (É-D-i irányban pedig mindig völgyekben mennek), itt 100 km-be lazán beletehetsz 1500 méter szintet. 

Tour de Zala
Tour de Zala: a híres Gelsei fal

Az egyik legszebb kör itt a Nagykanizsa – Zalaegerszeg közötti dombos terület között található, érinti a Tour de Zalakoros egy részét, illetve a Szlovéniával határos részeket. A terület legszebb helyein vezet keresztül, úgy mint a határszélén fekvő, erősen dombos-völgyes-erdős területek, mint a Vétyemi ősbükkös, Bázakerettye környéke, ahol az olajat találták vagy Szentpéterfölde környéke, ahol csodásan felújított, tükörsima erdei utak kanyarognak az érintetlen természetvédelmi területeken. Természetesen bele lehet venni (érdemes is) a magyar viszonyok közt nehéznek mondott két emelkedőt, a Gelsei falat és a Börzöncei emelkedőt, ha ezt teszed, erre készülj, nem egyszerű.

Sajnos Zala elég nagy, sok a kisforgalmú, sokadrendű, de jó minőségű út, ezért nehéz egy darab egy nap alatt teljesíthető legjobb utat kiválasztani. Ide érdemes több napra is elmenni, arról nem is beszélve, hogy a határ másik oldalán, Szlovéniában néhány kilométerre található a Jeruzalemi borvidék a gyönyörű útjaival! Mi a határ mellől szoktunk indulni, de ezt megteheted bárhonnan. Ha nem akarsz annyit utazni, Zalakarosról vagy Nagykanizsáról is mehetsz.

Rengeteg kis forgalmú és viszonylag jó minőségű út található erre. Az út minősége majdnem mindenhol a magyar átlag felett van egy kicsivel, persze azért találhatóak rosszabb részek, de az utóbbi években elég sok utat újítottak fel. Azonban, ha nem vagy ismerős arrafelé, arra vigyázz, hogy rengeteg földút van, a jelölésük sokszor megtévesztő, gondolhatnád, hogy aszfalt, de nem az! Graveleseknek ez maga a mennyország!

Tour de Zala (hosszabb, több szinttel, de ebben minden benne van)
https://www.strava.com/routes/2809100957941079548

Tour de Zalakaros (Ez a verseny általában hivatalos útvonala, kihagyja a legszebb, határmenti részeket és érinti Zalakaros és a Kisbalaton környékét.)
https://www.strava.com/activities/3254137870


TOP3
Mecsek-kör

  • Régió: Mecsek-hegység
  • Táv:  120 km
  • Szint: 1420 m

A Mecsek az ország olyan szeglete, amelyet szinte csak az ismer és teker, aki arra lakik. Vannak helyek, ahova eljárunk tekerni, például a Balatonfelvidékre vagy a Mátrába, de a Mecsekbe nem. Pedig nagyon is érdemes elutazni oda, nem csak Pécs, hanem a hegység miatt is (az M6-on pedig pillanat alatt odársz). A Dél-Dunántúli, Pécstől északra fekvő középhegységünk egyedi jellege az egyik legjobb bicajos környékké teszi. 

Mecsek-kör
Mecsek-kör: Változatos vonalvezetés, két nagyobb és több kisebb mászás

Mivel a legmagasabb csúcsa a 682 m-es Zengő és a Mecsek 545 négyzetkilométernyi területéből a voltaképpeni csak alig több mint a fele hegyes rész, rendkívül sok szép lankás, völgyes területe van. Nekem teljesen más egy Pilis vagy Mátra után: sokkal szelídebb, változatosabb és érdekesebb!

A völgyekben gyönyörű és rendezett kis falvak fekszenek, az utak 80%-a a magyar átlag felett van (különösen a bp-i agglomerációból nézve), ugyanakkor szuper emelkedők és kiváló lejtők is vannak.

Mi a Zengő lábától, Pécsváradról, az egykori  monostorra épült vár mellől indultunk, gondolva arra, hogy visszafelé milyen jól fog esni oda feltekerni (nem esett jól 🙂 Hosszúhetény után a Köves-tetőre felérve következett egy hosszú és nagyon jó lejtő Komlóig, majd Magyarszék után jött a szerintem egyik legszebb mecseki rész. Az igen kiváló vonalvezetésű Magyarszék – Magyarhertelend – Orfű – Abaiget útvonal biztos benne lesz a kedvenc magyar útvonalaimban, minden szempontból kiváló! Az orfűi-tó egy nagyon kellemes méretű, élhető állóvíz, szép völgyben fekszik, körbe lehet tekerni.

Me
Mecsek-kör

Hetvehely után lejöttünk a főútról és behatoltunk egy teljesen kihalt erdei részre (jó kis emelkedővel és nem túl jó minőségű úttal, lásd még: Mecsek-rally!), majd Golgota – Cserkút felé kerültük Pécset délről. A pellérdi-tó idilli hely egy pihenőre, majd a bicajutakon elindultunk visszafelé. Sajnos a déli elkerülő rész (különösen a DK-i) elég zsúfolt, de hát ez van, a hatoson és a belvároson keresztül nem akartunk menni. A Bogád – Romonya – Pereked – Szilágy út zseniálisan hullámzó, iszonyat jó vonalvezetésű terep, jelentősebb dombok vannak arra, így készülj fel: nagyon nem lesz egyszerű, 100+ km-nél már fájni fog! Pécsváradon a várhoz már nagyon nem esett jól az emelkedő.

A forgalomról: Lehet, h ez a környék mindig ilyen forgalommentes, vagy csak a hétköznapnak köszönhetjük (szerdán voltunk), de alig találkoztunk autóval (kivétel DK-Pécs), ez külön nagy meglepetés volt.

A kör eléggé szintes (1400+m), úgyhogy készülj fel erre! A hullámzó utak rendesen kivesznek belőled minden erőt, de nagyon szuper kör gyönyörű látnivalókkal. Innen is köszönöm Lendvai Zsoltnak az útvonal összeállításában nyújtott segítségét! Ide még biztos hamarosan visszatérünk!

Fishing on Orfű – Mecsek-kör
https://www.strava.com/activities/5043941934


TOP4
Mátra-kör a Kékessel és Galyatetővel

  • Régió: Mátra hegység
  • Táv: 95 km
  • Szint: 1570 m

Az nem is kérdés, hogy a körnek, amely érinti az ország két legmagasabb aszfaltos pontját, szerepelnie kell ebben a listában, méghozzá aránylag elől. Bár hivatalosan a Kékes után Galyatető 7 méter híján csak a 3. legmagasabb pont a maga 964 méterével, de mivel a második Hidas-bércre (971) nem visz fel aszfaltos út, elkönyveljük másodiknak. Annak ellenére is szerepelnie kell itt, hogy a körnek rengeteg előnyével szemben van két elég jelentős hátránya: az első a szokásos magyar betegség, az út minősége.

A Kékes után Galyatető felé és még utána is (a 24-es útról lekanyarodva) mintha nem is egy kiemelt turisztikai környéken vagy az ország legmagasabb pontja közelében lennénk. Ilyen kiváló bicajos környéken hogy lehet ennyire szar az út? Persze ez rengeteg helyre elmondható itthon, nem is akarnék siránkozni.

A másik negatívum pedig a nagy forgalom, főleg az első részen, Gyöngyöstől a Mátrába felfelé haladva, pláne tavasztól őszig. Sajnos a szerpentinen persze rengeteg a motoros is, de ez már csak ilyen, ezzel együtt kell élni (enneél sokkal siralmasabb a helyzet a Héregi emelkedőn, a Zsámbéki medencében, amit a motorosok sajnos versenypályának használnak.)

Mátra-kör
Mátra-kör: viszonyleg egyszerű: fel, le, fel, le.

Eltekintve ettől a két dologtól ez a kör garantáltan óriási élményt ad! Nem csak azért, mert ennél magasabb csúcsokat itthon nem mászhatsz meg (ráadásul egyből az első kettőt), hanem mert a hegyi erdei környezet, a kilátás, az út vonal- és szintvezetése jobb nem is lehetne. A Mátraházától Kékesre vezető 3 km-es utat nemrég újították fel egyébként, ezzel sokat lendítve a bicajos turizmuson.

Az általunk ajánlott kör érinti a Mátra legszebb részeit, hegyi útjait, Gyöngyösről indulva egy iszonyatosan klassz hegyi etapra “váltasz jegyet”, ahol két komolyabb emelkedő és sok élvezetes lejtő vár. A szintrajz hasonlatos egy alpesi túrához: közel 20km felfelé, aztán egy jó lefelé, 10 km felfelé, majd 30km lefelé, plusz a resztli. 

Mátra-kör
Mátra-kör

Gyöngyösről érdemes indulni, innen ék egyszerűségű út következik: 18km mászás a Kékesre. Az átlag szint nem olyan vészes (nincs 5%), Mátraházáig még taposni is lehet szépen, viszont onnan az utolsó 3 km elég combos (átlag 8%). Onnan lefelé zúgsz a 24-esen (szintén elég jelentős forgalom), majd arról balra kanyarodva elindulsz Galyatető felé. Itt az út nem lesz olyan jó, sőt egyre rosszabb lesz, viszont a közel 8 km-es emelkedő nem olyan nehéz (azért könnyűnek sem mondanám).

A végén fel is tekerhetsz a tetőre. Onnan tovább érdemes lekanyarodni Mátraszentlászlóra (de ez is ki is hagyható). Bagolyirtás előtt még lesz egy kisebb emelkedő, de onnan egy csodás 20km-es száguldás következik Pásztóig. Sőt, az út Szurdokpüspökig inkább lejt. Lesz még egy klassz 5 km-es emelkedő Gyöngyöspata előtt, aztán Gyöngyösig egy emlékezetes hullámvasúttal fejezed be a túrát.

Mátra-kör Kékessel és Galyatetővel
https://www.strava.com/activities/3356143615


TOP5
Vértes-kör

  • Régió: Vértes hegység
  • Táv: 103 km
  • Szint: 1050 m

Határozottan azt gondolom, hogy a Vértes körüli kör az ország egyik legalulértékeltebb útja. Eleve, ki megy a Vértesbe, persze a környéken lakókon kívül? Mi van ott? Tedd a szívedre a kezed, fogalmad sincs! És persze valahol igazad is van! Nem sokat olvasni, hallani erről a területről. Pedig sok szempontból kiváló vidék, nem csak bicajosoknak! A Vértes különösen ősszel gyönyörű, amikor az erdő az őszi színekben pompázik. Mivel a hegység aránylag kis kiterjedésű (kb 320 km2), kevés az aszfaltos út benne, így rengeteg a kisebb ösvény és kevés az ember. 

Vértes-kör
Vértes-kör: gyakorlatilag szépen körbetekered a Vérterst

Kerékpáros szempontból pedig azért tökéletes, mert a méretéből adódóan egy klassz körrel körül lehet tekerni úgy, hogy azért a belsejéből is ízelítőt kaphatsz és látod a lényegét.

A Mór – Csőkakő bicajút Csőkakő előtt élvezetes lejtőt mutat

Több jó körút is van, szerintem a legjobb, a legteljesebb a Csákvár – Szárliget – Tatabánya – Oroszlány – Mór – Csákvár útvonal (1. útvonal, lásd lentebb). Nyugodtan mondom, hogy az ország egyik legváltozatosabb, legélvezetesebb magyar köre.

A legérdekesebb részek: Az Újbarok – Szárliget – Vértessomló rész útvonalvezetése és látványa egészen kiváló. Az út nem mindig a legjobb, de nagyon szép. Környétől Oroszlányig ki lehet próbálni a 2020-ban átadott tükörsima bicajutat, lehet rajta hasítani. Az Oroszlány – Pusztavám erdei út a személyes kedvencem (ezen rallyt szoktak rendezni), egészen csodás az erdő és az út – bár folyamatosan emelkedik – nem olyan nehéz, van lehetőség nézelődésre, de arra is kiváló, hogy egy kicsit meghúzd.

Majd egy rövid országutas rész után jön a Mór – Csókakő bicajút, ami viszonylag rövid, de gyönyörű szőlők melletti tájon vezet keresztül. Csókakőtől Csákberényen keresztül a gánti körforgalomig egy teljesen felújított, tükörsima aszfalt vezet (aránylag kis forgalommal). A Gánti emelkedő pedig nagyon élvezetes, a vége az erdőben egészen pazar. 

Vértes-kör Csákvárról (103km, 1050m szint)
https://www.strava.com/routes/2809123792654729724

Aki szeretné kihagyni az elég forgalmas Csákvár – Felscsút utat és egy kevésbé megterhelő, rövidebb és kevesebb szinttel rendelkező útvonalat szeretne, annak a kisebb útvonal az optimális: Csákvár – Gánt – Oroszlány – Mór – Csákvár.
https://www.strava.com/routes/2809126896982869500

Legutóbb Fehérvárról tekertük meg, ez is egy jó útvonal (bár a Fehérvár – Zámoly út rettentő forgalmas):
https://www.strava.com/activities/4985354159

És aki esetleg be akar merészkedni a Vértes belsejébe. Találhatóak ott aszfaltos utak, de a legtöbb nagyon rossz minőségű, ezért országutival ezt nem ajánlom (csak ha nem sajnálod a bicajt), de gravellal bármikor. Ez 125km, 1300m.
https://www.strava.com/activities/2785686836


TOP6
Pilis-kör

  • Régió: Pilis-hegység
  • Táv:  100 km
  • Szint:  1200 m

Budapestinek a Pilis olyan, mint gyöngyösinek a Mátra, miskolcinak a Bükk, pécsinek a Mecsek. Az alap, a kályha, az origó, a megszokott “hegyi” tekerés. Nem is lehet vita tárgya, hogy a Pilisnek és benne az alapkörnek (amit sokan a formája miatt szív-körnek is neveznek) szerepelnie kell ebben a listában. És nem csak azért, mert ebben a főváros-centrikus országban ez egy budapestinek alap, hanem azért is, mert a Pilis-hegység önmagában is nagyszerű, változatos és szerethető bicajos terep.

Viszonylag sok kisebb út található itt, elég sok aszfaltos erdei, erdészeti út, gyönyörűek az erdők, kellemes a klíma, ráadásul itt van a Dunakanyar, ami jelentős pluszt ad. Sajnos nem lehet elhallgatni a negatívumot sem: az utak állapota csapnivaló (talán ennél rosszab utak a lista egyik szereplőjében sincsenek) és persze a főváros közelsége miatt a nagyobb utakon elég nagy a forgalom. Szerencsére vannak olyan rejtettebb utas lehetőségek, ahol ki lehet kerülni a forgalmat.

Pilis-kör
Pilis-kör: odafele a Pap-rét felé, visszafele Dobogókő. Oda mehetsz A Duna mellett is.

A pilisi alap, az említett szívkör a fővárostól északra indul. Ha kocsival jössz, a kocsit Aquimcumban is lerakhatod és így a Római parton majd az új bicajúton Szentendréig tekerhetsz. De indulhatsz Pomázról vagy Budakalászról is, sőt akár szentendréről (HÉV-vel ide kimehetsz. Parkolni nem egyszerű a városban.)

Maga a szív-kör a Szentendre – Visegrád – Pilismarót – Dobogókő – Pomáz útvonalat jelenti, amiben egy mászás van és sok sík, de mi alapkörnek inkább a kétmászásos útvonalat szeretjük, mivel többet tekersz az erdőben. Szentendréről Pilisszentlászló felé kell indulnod (ez az út visz Visegrádba). Sajnos ez nem kis forgalmú út, de szerencsére van egy lehetséges alternatív útvonal a Pap-rét felé. Aki a főúton megy, készüljön egy jelentősebb kaptatóra Szarvashegy után (a két kanyarban 10+ százalékokkal). A főút Szentlászló mellett megy el (nem visz be), majd még egy kis emelkedés után Visegrádig lejtőzől. Az általunk kínált út a Skanzen után, Szarvashegynél jobbra vezet.

Ez egy forgalomtól elzárt erdei út, viszonylag átlagos útminőséggel! Ahogy lekanyarodsz a főútról, elkezded a kb. 6 km-es mászást (sorompótól sorompóig), de ez nem lesz nehéz (átlag 4%). Lesz időd és energiád gyönyörködni az erdőben. Különösen az első kanyarok szépek, majd a rét előtti erdő is csodás. A pap-rétre jön a lejtő, de a Visegrád közeli lejtő már erősen vigyázós, mert nem túl jó minőségű és egészen szűk, sok a gyalogos is.

Visegrádon érdemes a fellegvárhoz feltekerni (3km, 5%). Aki Szentendréről a Duna mellett jön, itt csatlakozik be. 

A Dunakanyart a 11-es úton tekered meg Pilismarótig. A 11-es aránylag forgalmas, de többnyire elég széles és a kocsik már hozzászoktak a bicajosokhoz (erre vezet az eurovelo6 is). Pilismarótot elérve veszel egy balost és elindulsz felfelé a Pilis egyik legszebb emelkedőjén. Ez is egy elzárt erdei út, egészen a dobogókő alatti Két bükkfa nyeregig. Ez a közel 12km végig emelkedik (átlag 4%), de gyönyörű erdőben, ráadásul az utat nemrég újították fel! Az eleje elég enyhe, lehet neki tolni, az utolsó 1-2 km viszont húzós, erre tartalékolj! A Kétbükkfa-nyereg után (ahol találkoznak az utak Budapest és Visegrád felől) még 3 km Dobogókő teteje (átlag 4,6%), ahonnan az egyik legszebb kilátás nyílik a Dunakanyarra. Egyél egy jót és aztán jön a Pomázig, majd Dunaklászig tartó száguldás (vigyázz, mert ölég szar az út!). Innen ugyanarra térhetsz vissza, amerre jöttél. 

Pilis Papréttel és Dobogókővel
https://www.strava.com/activities/985939876

Természetesen, ahogy írtam, a Pilisben számtalan jó kör van, nem csak az előző. Hasonlóan érdekes (ez inkább túrásabb), ha a Dunakanyarral és a Duna másik oldalával kombináljuk. Ekkor át kell menni a Megyeri-hídon a “pesti” oldalra és az új (majd régi) bicajúton Dunakaszin, Vácon, Verőcén keresztül lehet elérni Nagymarosig. Ott át lehet kompozni Visegrádra (vagy akár Szobig, ahol szintén lehet kompozni). Szobtól akár Esztergomig is eltekerhetünk a 11-esen, majd onnan fel Dobogókőre.

Pilis és a Dunakanyar (északi oldalon)
https://www.strava.com/activities/272331122


TOP7
Dunazug granfondo Tatával és a Turullal

  • Régió: Gerecse-hegység, Dunazug
  • Táv:  130 km
  • Szint:  1500 m

Budapest környékének bicajos szempontból az egyik legjobb terepviszonyokkal operáló és látnivalókban is gazdag területe a Dunazug. A Pilistől nyugatra, a Dunától délre elhelyezkedő “hegyvidék” magában foglalja a Gerecsét, az Etyeki-dombságot, a Zsámbéki-medencét, a Budaörsi- és Budakeszi-medencét és a Tétényi fennsíkot. A területet kiváló vonalvezetésű utak, jó dombok, szép falvak, sok látnivaló jellemzi.

Dunazug
Dunazug

A Budapest környéki kerékpárosok régóta felfedezték maguknak ezt a 100-300 méter közötti dombokkal tarkított, de ugyanakkor kellően sok “kamusíkkal” (1-3%-os emelkedő) is rendelkező vidéket, amelyet jól lehet használni akár edzésre, akár nézelődős túrára. Sajnos az ennél messzebb lakók már nem ismerik annyira, pedig a térség kiváló bicajozásra, mert sok kis forgalmú mellékút található rajta. A kis utakon kicsi a forgalom és az autósok is eléggé kulturáltak, ugyanakkor hátránya, hogy az Budapest környéki forgalomnövekedés főleg az agglomerációban erősen érződik. Ez kb. a Érd – Törökbálint – Bia – Páty  vonalig érvényes, onnan drasztikusan csökken. Kintebb pedig tényleg alig találkozni autóval.

A vidék kellően nagy kiterjedésű, ezért itt rengeteg jó 80-100-as kör van (erről itt írtunk egy nagyobb cikket), de ez egész kvintesszenciájaként egy olyan túrát ajánlunk, amely végigvezet a Dunazug legszebb tájain. A távolság és a szint elég nagy ahhoz, hogy az egész utat kihívásként éld meg, ugyanakkor a táj szépsége, a dombok, völgyek, erdők és a kis falvak elkápráztatnak. 

 

Zsámbék
A zsámbéki romtemplom

 

Zsámbékról indulunk, ahol érdemes feltekerni a romtemplomhoz, jó az emelkedő és a templom is szép. A zsámbéki emelkedő után jobbra fordulunk Szomor – Bajna felé. Az út itt még egy kicsit tovább emelkedik, de aztán eléred a tetőt és onnan egy nagyon élvezetes úton tekersz egészen Bajnáig. Az út inkább lejtős, néha vízszintes, ráadásul a nagy részét nemrég újították fel, így a kiváló aszfalton nagyon jól lehet haladni. Ez az út (Szomor – Bajna) szerintem a Dunazug egyik legszebb útja. Klassz kilátás, az út a dombok közt kanyarog.

Bajnán eltekersz a a Sándor-Metternich-kastély mellett (Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélyegyüttese), majd a falut elhagyva keresztezed a Tát – Tarján utat, itt rövidítésként balra is mehetnél a Héregi emelkedő felé (erről a végén!), de menj egyenesen tovább! Bajótot egy élvezetes hullámzó úttal, majd egy erdei gyors lejtővel érted el. A lejtős utat nemrég felújították, így tükörsima az aszfalt, jól meg lehetett engedni. Bajóton a község előtt kell fordulni Lábatlan felé. Itt a Jaj-háti emelkedő állja utunkat (2 km, 80m szint, helyenként 12%), majd beérsz Lábatlanba. Sajnos innen csak az 1-es utat érintve lehet visszajönni, így a Duna mellett Süttöig kell menni (nem hosszú szakasz), majd ott balra kell kanyarodni a Tardosi útra.

Ez a 12 kilométer a Gerecsében Tardosig szerintem a másik legszebb dunazugi szakasz. Bár folyamatos az emelkedés, de észre sem lehet venni, a környezet elbájol, az emelkedők nagyon moderáltak és eloszlanak a hosszabb kilométereken (végig csak 1-3%, néha vannak rövid bukkanók 7-10%-kal). Az út szinte végig erdőben visz, az erdő hangulata varázslatos. Sajnos az út minősége a környezet szépségével fordítottan arányos (értsd: nagyon szar), pedig ha ezt az utat rendbe tennék, az ország legszebb bicajos útjai közt lehetne.

Szomor előtt, Bajna felé.
Szomor előtt, Bajna felé.

Tardoson van a környék két legjobb étterméből az egyik (a másik Tarjánban van), a Kemencés fogadó. Tardos után Tata felé haladunk, a templomnál balra, majd egyenesen. végig az úton. A nyerget elérve közel 400 méter magasan leszel. A nyereg után az út elkezd lejteni, de még hogy! Nem csak ez a túra, de a Dunazug egyik legjobb lejtője következik Tatáig! 10 km-en lehet süllyedni 270 métert, de ennek nagy részét az első néhány km-en megteszed! (Update: Sajnos az utat 2020-ban felmarták, nem tudom, meddig lesz így, de korábban az út tükörsima volt, kanyargós és nagyon gyors.

Tata jó hely, elsősorban persze a vár és az Öreg-tó miatt. Tatabányáig egy országúttól elkülönült, széles és modern bicajút vezet az Által-ér mentén. Tatabányán érdemes feltekerni a Turul-szoborhoz. Egy lámpás kereszteződésben át kell kelni az 1-es úton, majd megkezdődik a 3 km-es, 145 méter szintes út a Turulhoz. Az első fele meredekebb, 5-10% közötti, de aztán kisimul és egy erdős S-kombináció után az utolsó kilométer gyorsan megtehető. Nagyon megéri felmenni, a kilátás pazar, a szobor is, szóval hajrá!

A horgásztó a Tarján - Bicske bicajúton
A horgásztó a Tarján – Bicske bicajúton

Tarján felé az út átvisz az autópálya alatt, egy gyönyörű völgyben. Nem sokkal később egy S-kanyarokkal tűzdelt emelkedő kezdődik, nem hosszú, de nagyon szép erdőben visz végig. Ez az út is a kedvenceim közé tartozik! Sajnos ezt is felmarták nemrég! Tarján Gyermely felőli végén található az Öreg Favágó kocsmája, a környék két legjobb étterméből a másik. Az étteremnél veszel egy jobbost és a nemrég átadott, Csabdi felé vivő kerékpárútra kell rámenni. A Csabdiig tartó 15 km szinte végig egy nagyszerű, elkülönített kerékpárúton visz, szuper környezetben, hullámzó úton. Csabdi után Zsámbékra fogsz visszatekerni (amennyiben nem innen indultál, mehetsz Bicske felé is!).

Dunazug Granfondo hosszabb (130km, 1500m szint)
https://www.strava.com/routes/2809731325939673918

Az útnak a rövidebb variációja a Héregi-emelkedő felé vezető út. Ekkor Bajna után balra kell kanyarodni, feltekerni a környék egyetlen mini-szerpentinjén (vigyázzatok, mindig rengeteg a vadállat módjára közlekedő motoros! – ez ennek az útnak a hátránya!) , majd Tarjánban egy jobbost veszel és a Tata előtti nyeregbe fogsz felérni!

Dunazug Granfondo rövidebb (117km, 1400m szint)
https://www.strava.com/routes/2809731659528330046


TOP8
Bakony és a Sokoró Pannonhalmával

  • Régió: Bakony-hegység, Sokorói dombság
  • Táv:  135 km
  • Szint: 1350 m

A Bakony nem tartozik a legfelkapottabb bicajos környékek közé, a Sokorói-dombság pedig még annyira sem. A győriek északról, a Veszprémiek és a Fehérváriak délről tudják “támadni”, ők jól ismerik a környéket és sokat is tekernek arra. Más azonban nem annyira.

Bakony
Bakony

Pedig a Dunántúli-középhegység részeként a Bakony gyönyörű vidék. Sok történelmi és természeti látnivalóval bíró környék, kis forgalmú utakkal és persze csodás erdőivel. A környéket északon uralja Pannonhalma ezer éves apátsága, nem messze onnan a Bakony magaslik hűs erdeivel, a kettő között pedig a Sokorói-dombság terül el lusta dombjaival és borospincéivel. Itt található Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc (400m), amely egyben a Bakony fővárosa. A Győrtől délre és a Bakonytól északra elterülő Sokorói-dombság pedig még kevésbé ismert, pedig a maga 2-300 méteres magas dobjaival és a köztük található völgyekkel kiváló bicajos célpont. Érdekesség: az útvonal egy részén, Pannonhalmáig szokott a V4 nemzetközi kerékpárverseny is haladni.

A feleségem pannonhalmi, ezért én is elég sokat bicajozom arra, évente néhányszor megtekerjük az Érd – Pannonhalma – Érd útvonalat, másrészt Pannonhalma kiindulópontnak ideális egy kis Bakony – Sokoró túrához. Persze erre a túrára lehet indulni délről is (Veszprém) vagy akár Zircről is.

Akinek egy kis életösztöne van, az (főleg hétvégén) elkerüli a hegységet keresztül szelő 82-es utat. Az ország legbalesetveszélyesebb útja címet rendszeresen (2020-ban is) kiérdemlő 82-es a nyáron (bár ma már tavasztól őszig) nyugatról érkezők Balatonra vezető egyetlen útja. Ezért a bakonyi túrák elsődleges tervezési feladata, hogy hogyan kerüljük? Persze a 82-as azért járható, ki lehet fogni tavasszal és ősszel hétközben néha a kis forgalmat, különösen a cseszneki emelkedő szép, majd a Csesznek – Zirc szakasz igen élvezetes tekerést kínál, de nagyrészt tényleg iszonyatos a forgalom.

A cseszneki szerpentin egy része
A cseszneki szerpentin egy része

Ha Pannonhalmáról indulunk, akkor vagy előtte vagy utána érdemes szétnézni a faluban (valójában város, csak ez nem látszik rajta 🙂  az Apátságot el sem lehet téveszteni, de a papok ma már minden termesztenek, komplett iparág épült ki a borra, levendulára, stb. Pannonhalmáról alacsonyrendű utakon kezdünk, szerencsére az elmaradt 2020-as Giro miatt erre fel is újítottak egy kis utat. Bakonyszombathely – Réde irányában közelítjük meg Cseszneket, ahol a várhoz is érdemes feltekerni. Aki nagyobbat szeretne menni, az mehet  Bakonycserne – Dudar – Zirc irányába is (de ekkor Csesznek kimarad). Csesznek után a bátrabbak mehetnek a 82-esen Zircig vagy a Bakonyoszlop – Dudar útvonal is megfelelő.

Zirc után a Magas-Bakony kerülése következik Bakonybél felé. Az út nem a legjobb, és sajnos egészen Béb – Csótig kell eltekerni, hogy visszafelé vegyük az irányt. Aki érez magában erőt és szereti a rossz utakat (nagyon rossz), Bakonybélből feltekerhet a Kőris-hegyi kilátóhoz (709 m). Kár a ramaty útminőségért, mert az erdei környezet gyönyörű.

A 832-esen érünk vissza Gicig, ahol a Sokoró felé vesszük az irányt. Sokorópátkán áttekerve Tényőnél fordulunk Pannonhalma felé, egy jó kis emelkedő után Ravazdon keresztül érünk Pannonhalmára. 

A Bakony és a Sokoró Pannonhalmával és Zirccel
https://www.strava.com/routes/2809763307609095998

Küldd el a kedvenced!

Ha a cikk végére értél, már látod, hogy hiányzik-e olyan út, ami a Te kedvenced és teljesíti a feltételeket! Ha ilyet találtál, akkor, írj nekem, vagy akár rögtön írd meg a cikket és képekkel, .gpx-szel küldd el nekem (email: okroscs@gmail.com), szívesen kiteszem a neved feltüntetésével!

A szerzőről

client-photo-1
Csaba
53. évem pedálját taposom, a bike4fun vállalkozás vezetője, túravezetője vagyok. Hobbi: család, bicaj, jégkorong, utazás, éjjel-nappal, télen-nyáron. Mindent, amit ismerek, láttam, éreztem, a túrákon átadom nektek.

Hozzászólások

2021 június 7,
Ez egy nagyon király cikk és szerintem hiánypótló, eddigi legjobb ötletem jó országútis útvonalak keresésére az volt, hogy bekövettem random ebmereket Stravan akik sokat tekernek. :D
2021 június 7,
Kedves Alex! Köszönöm a kedves soraidat, azért írtam, hogy másoknak már ne kelljen az infókat egyenként összeszedni, jó tekerést, hátszelet!
Lenkei Péter
2021 július 19,
Mi a Balaton-felvidéket, Káli-medencét tekertük végig Szigligettel, Badacsonnyal. Vonattal vissza, kényelmes volt, sok helyen ez is egy opció. Káptalanfürednél már érdemes felmenni az Alsóörsi határúton (utca neve) kihagyva Alsóörsöt.

Vélemény, hozzászólás?