Tartalom:
1. Mire használod? A kerékpár fajtái, 1. rész: Mountainbike, trekk, cross kerékpár.
2. Mire használod? A kerékpár fajtái, 2. rész: Országúti, hibrid, cyclocross, elektromos, városi kerékpár.
3. Mennyiért? A felszereltésgről, 1. rész: Hajtás, váltás
4. Mennyiért? A felszereltésgről, 2. rész: Kerekek, gumik, fék, teleszkóp, nyereg, pedál
5. Hol vegyem meg, Utószó
Mennyiért vegyek kerékpárt? Amennyit használni fogod!
Ha megvan, hogy mire használnád a kerékpárt, kiválasztottad a típust, ez a második legfontosabb kérdés, amit meg kell tudnod válaszolni. A Mennyibe kerül? kérdésre viszont visszakérdezek: Mennyit fogod használni? Illetve mennyi pénzed van rá? A kettőt kell összhangba hozni.
Pont annyit költs a bicajod megvételére, olyan szintű bicajt vegyél, amennyit használni akarod. Aki vesz egy milliós országútit, valószínűleg ki is fogja használni, ezért költött rá ennyit. Viszont, ha csak arra kell egy kétkerekű, hogy nyáron egy hétre levidd a telekre, ahonnan azzal a boltba fogsz leugrani minden nap, egyáltalán érdemes drágát venned vagy nem feltétlen kell sok pénzt beleölnöd.
A kérdésre, hogy mennyit fogod használni, természetesen neked kell tudni válaszolni. Azt azonban nem árt tudni, hogy ha kerékpárt veszel, minden típuson és márkán belül van egy felszereltségi szint, amire ha odafigyelsz, nem fogsz több pénzt költeni, mint amennyit kell. Ugyanazt a bicajt megveheted drágábban jobb alkatrészekkel és olcsóbban, kevésbé jó alkatrészekkel. A kulcsszó a felszereltség.
A kerékpár alapvetően egy vázból és a ráépített alkatrészekből áll (plusz kerék és kiegészítők). A váz adja az alapot, a brandet és erre építenek fel részenként alkatrészeket.
A forgalmazók általában a gyár által összeállított komplett bicajokat árulnak, többféle felszereltségi szinttel. Néha meg lehet bontani, de általában nem igazán. Az ár nagyrészt attól függ (túllépve a váz minőségén), mennyire magas szintű alkatrészekkel van felszerelve ugyanaz a váz. A vázhoz hozzárakják a fék, a váltás, a kerekek, a hajtás és váltás, stb. megfelelő szintjét és kész az olcsó vagy a drága bicaj. A legtöbb alkatrészcsaládot a Shimano és a Sram gyártja és bicajtípusonként változik.
Magyarországon a kerékpár üzlet feljövőben van, évente százezres nagyságrendben adnak el bicajt, az országa a kerékpárhasználatban az európai TOP3-ban van. Viszont még közel sincs (ebben sem) a nyugati színten, ahol többet és drágábban vásárolnak, főleg drágábban. Itthon egy normálisabb kerékpár ára 100-200 ezer forint között van (100 ezer alatt nem nagyon lehet tartós, jó bicajt venni), főleg azért, mert az emberek nem tudják elfogadni, hogy ennyibe kerül, kint általában nem sajnálnak több ezer eurót elkölteni erre.
A magyar viszonyok közt (szűk piac, árérzékenység, hozzá nem értés, stb.) a kereskedők általában egy-egy típust igyekeznek olcsón, olcsóbb alkatrészekkel felszerelni, hogy a bicajt el tudják adni (most az átlagkerékpárról beszélünk).
Nézzük, hogy mire kell figyelned:
Váz
Az alap, erre építik a bicajt, a vételkor általában ezt cserélni nem tudod. Ha használtan veszel egy vázat, akkor sem biztos, hogy az alkatrészek jók lesznek hozzá. Ma már gyártanak acélból (még), alumíniumból, aluötvözetekből, karbonból is vázakat (a titánt hagyjuk). Az acél nehéz, de nagyon merev. A legtöbb olcsó bicikli ma már alumíniumból vagy ötvözetéből készül, régebben az acélt használták.
Az alumínium könnyebb és merev ez is, de drágább. Könnyebben törik, mint az acél. A karbon az előzőekhez képest új technológia, nagyon könnyű, merev, de sérülékenyebb és sokkal drágább az előállítása. Egy jobb karbonváz több százezres tétel. A legtöbbet az országútikhoz használják.
A vázzal kapcsolatban a legfontosabb számodra a mérete. A kerékpárgyártók ma már általában a hagyományos S, M, L méretezést használják a legtöbb fajta bicajnál, de van, ahol collban adják meg a méretet (pl.: 17,5, 19, 21, stb.) A collban megadott méret annak a csőnek a hossza (a hajtókar tengelyétől a tetejéig), amibe a nyereg is belecsúszik, ez a nyeregvázcső. Ami a vásárlónak fontos: a kerékpár mérete a vásárlás egyik legfontosabb adata, ugyanis egy rosszul megválasztott méret hosszabb távon nem öröm, hanem probléma.
A méret megválasztásakor fontos a magasság, a lábhossz és az sem mindegy, hogy milyen típusú bicajról beszélünk. Persze sok függ a beállításoktól is, lehet állítani a nyergen, a kormányt tartó stucni hosszán is, kis mozgástér mindig van. De azt tudnod kell, hogy egy bicaj méret-változása nem csak a magasságát, hanem a hosszúságát is módosítja (azaz messzebbre kell hajolnod a kormányért), ezért nagyon nem mindegy, milyen méretet választasz. Minél kiélezettebb a kerékpár típusának használata, annál érzékenyebb a beállításra (pl. országútinál milliméterektől függhet a kényelem).
A neten számtalan írást találsz arról, hogy milyen magas embernek milyen méretű bicaj kell, de ha szakboltban vásárolsz, úgy is segítenek megállapítani és Te is ki fogod próbálni.
Hajtás, váltás
A hajtókar, a lánckerekek, a vázban lévő csapágy, a lánc, az első és a hátsó váltó, a váltókarok, a hátsó fogaskoszorú mind a hajtási rendszer része. Szóval minden, amit tekersz, ami forog, mozog ott lent 🙂 A kerékpár lényegi, egyben a legértékesebb, legdrágább része. Az alkatrészeknek kompatibilisnek kell lenniük egymáshoz, mára rengeteg különböző szintje és fajtája van. Összetett rendszer, ezért a lényeget emelném ki.
Az átlagos bicajozás szempontjából a váltás a legfontosabb, hiszen ha az akadozik, az egész kerékpározási élménynek oda. A hátsó váltó kiemelt fontosságú, mert nagyon precízen kell működnie, hiszen 7-11 fogaskereket kell átfognia és sokat használjuk. Ha bicajt veszel, mindenféleképpen tudj a hátsó váltó szintjéről és minőségéről!
A mai bicajokat általában a Shimano termékeivel szerelik fel, nagyon sokféle váltó és fogaskoszorú van, még bicajtípusonként is mást használnak, hiszen az áttételezést a kerékpár fajtája határozza meg (erről később!). A montinál, a crossnál és a városinál a legáltalánosabb a váltócsalád része az Altus, Acera, a közepe a Deore, slx, a teteje lx, xt, xtr. Az országutinál, a hibridnél a Sora, Tiagra, 105, Ultegra, Dura-Ace. Létezik még a Sram és a Campagnolo (és kisebb gyártók), de ezzel elenyészően fogsz találkozni, aki ilyen alkatrészekkel szerelt bicajt vesz, úgy is ismeri.
A magyar viszonyok közt eladható 100 ezres bicajt általában a váltás alsó részével szerelik: Altus, Acera. Nem nagyobb igénybevételre tervezték és nem olyan megbízható. Pontatlan, a bovden nyúlik, az alkatrészei nem olyan minőségű anyagból vannak, nem vált olyan precízen, állandóan hozzá kell nyúlni. Természetesen arra, hogy a boltba leugorj néhanapján, bőven megfelel. Ha sokat tervezel a bicajjal menni, érdemesebb megbízhatóbb hátsó váltós bicajt venni (minimum deore), ami drágább, de hosszú távon jobban megéri. A felső szint azoknak szükséges, akik sokat és nagyobb igénybevételre veszik a bicajt. A tetejét pedig már kifejezetten versenyzőknek tervezték.
Az első váltó kérdése egyszerűbb, kevésbé fontos, hiszen általában 2-3 lánckerék van, a váltás nem igényel olyan nagy precizitást, ezért itt egy Altus elmegy, de a Deore itt is szerencsésebb. A csapágy, hajtókar, a váltókarok esetében nagyon szűk a mozgástér, kevés a csere-lehetőség, de általában igaz, hogy gyárilag jobb.
Amiről még érdemes beszélni, az az áttételezés. A kerékpárt a pedállal hajtod, ami a hajtókarral elől a lánckerekeken és a láncon keresztül hajtja meg a hátsó fogaskoszorún (racsni) keresztül a kereket. A váltókkal irányíthatod, tereled a láncot a kisebb vagy a nagyobb tárcsák felé elől és hátul is.
Ha emelkedőn haladsz, arra van szükséged, hogy könnyű legyen hajtani. Ezt úgy éred el, ha elől a legkisebb tányérra teszed a láncot, hátul pedig a legnagyobbra. Ha gyorsan akarsz menni, fordítva.
A fogaskerekeket a fogak számával jellemzik, elől nagyobb számok vannak (pl.: 53/50/46, stb.), hátul kisebbek (pl.: 34/28/../11). Hátul több fogaskerék van, általában 7-9, hogy jól be tudd állítani azt a tekerési nehézséget, ami éppen az adott pillanatban kell.
Az optimális áttételezésre ma már számtalan megoldás létezik, vannak olyan rendszerek, ahol elől csak egy, hátul akár 12 fogaskerék van, van olyan, ahol nem is fogaskerekeket látsz, hanem a váltót az agyba teszik bele, a gyártók próbálkoznak kikísérletezni a legjobb megoldást az adott bicajhoz.
Amikor a bicajt veszed, Neked azt kell tudnod, hogy az első és a hátsó fogaskerekek kellően támogatják-e az igényeidet. Hiszen egy montisnak az kell, hogy felfelé tudjon jól menni, azaz a váltórendszerében elől kellően kicsi, hátul kellően nagy tárcsa legyen. Az országútisnak pont fordítva, tudnia kell elég gyorsan menni, elől minél nagyobb, hátul minél kisebb. Persze meg kell találni az okos kompromisszumot, hiszen a montival is kellhet gyorsan menni és az országútival is szükséges felfelé menni, de a gyártók erre figyelnek. Figyelj Te is!
Összefoglalva: A hajtás és a váltás fontos, figyelj oda a vásárláskor, de ne tervezz túl! Gondolj arra, hogy mennyit tervezel kerekezni és hogy milyen terepen!
Hozzászólások