Korábbi cikkünkben arról írtunk részletesen, hogy miként kell kerékpárt vásárolni, illetve, ha tudod, mire szeretnéd használni, mire kell figyelni a vásárlásakor? Mivel a helyes kerékpárvásárlás első és legfontosabb lépése a helyes méret kiválasztása, illetve mert rengeteg kérdés jön hozzám arról, hogy mi a megfelelő méret, ebben a cikkben arról lesz szó, hogy hogyan válasszuk ki a megfelelő méretű kerékpárt!
Miért is fontos a helyes méret?
Azért, mert egy rosszul megválasztott méretű kerékpár nem hogy örömöt nem okoz, hanem inkább szenvedést hoz a használójának. Ha nem jó a méret, akkor különböző helyeken fog fájni, szúrni és hasogatni, legtöbbször a nyak, derék, térd, talp – csupa “felesleges” izület és szerv. Szóval érdemes odafigyelni arra, hogy ne csak egy bicajt vegyünk magunknak, hanem vegyünk egy helyes méretű bicajt!
Természetesen vannak olyan esetek, amikor a rossz méretválasztás vagy egy határeset méret még elviselhető, például ha valaki egy városi bicajt vesz, ahol szinte egyenes derékkal ül, jobban tolerálható a kissé eltérő méret, de egy montinál is elmondható ez, vagy ha csak arra veszi Juli néni, hogy évente néhányszor leugorjon a boltba, mindegy, mivel teszi meg azt az utat.
Ám ha valaki azért vesz bicajt magában, mert szeretne komolyabban, sűrűbben bicajozni, csakis a jó mérettel lesz elégedett.
A méret a lényeg! Na de melyik, a kerék vagy a váz?
Mindenekelőtt tisztázzuk a méretezés alapját!
Egy kerékpár mérete a legtöbb esetben a váz méretét jelenti. Ne keverjük ezt a kerék méretével! Tehát, ha arról beszélünk, hogy egy bicaj 26-os vagy 28-as, akkor a kerékméretről beszélünk, ha viszont arról, hogy 47-es, 54-es vagy 17, 19, 21 collos, akkor a vázméretről! A coll hosszúság mérték (átváltása: 1 coll = 2,5 cm.) és elsősorban a hegyi-kerékpároknál használjuk.
A kerékméret is fontos, hiszen ha nem felnőttekről, hanem gyerekekről beszélünk, akkor inkább a kerékméret határozza meg a megfelelő méretet. Például egy 20 collos bicaj az első kerékpárja lehet egy 5 évesnek, a 24 collos pedig inkább a 8-12 évesek bicaja. De mivel egy idő után a gyerekek kinövik a gyerekbicajokat, a következő méret nekik a 26 collos (kb. 13-14 évesen), majd eljön a valódi felnőtt méret a 28-as kerékméret ideje.
Kerékméretek: 26, 27,5 28 coll
Hogy jobban átlássátok: a 26-os kerékméret a régebbi hegyikerékpárok (montainbike-ok – MTB) általános kerékmérete is volt. Ma már azonban azokat is inkább 27,5 vagy 29 collos kerekekkel gyártják. 26-os kerékméretű bicajt ma már nagyon kevesen árulnak. Ennek oka, hogy a gyártók évekkel ezelőtt rájöttek: a nagyobb kerékátmérő jobban gördül át a terepen. Így elkezdték gyártani először a 29-eseket, majd mivel ez túl nehéznek bizonyult, a 27,5 collos kerekű bicajokat. Ez lett az általános az MTB-szegmensben. A trekking, a fitnes és az országúti sportágban a 28-as kerékméret az általános (A 27,5-es és a 28-as kerékpméret szinte ugyanaz). Tehát a legtobb kerékpár 28-as kerékméretű.
Összefoglalva: A kerékméretet inkább a kerékpárhoz köthető életkor alapján választunk, a felnőtt korban azonban már a vázméret számít.
Hogyan méretezik a vázakat?
Természetesen, hogy a dolgunk ne legyen ennyire egyszerű, egy váz méretét is többféle módon mérik, jelölik, számozzák!
Sajnos az utóbbi években nagyon elterjedt a „ruhaméretezés”, XS, S, M, L, XL és a hasonlóak. Nem kell hozzá nagy tudás, hogy belássuk, ez csak néhány esetben ad megfelelő támaszpontot. Ha valaki egyértelműen kis méretűnek számít, kb. 163 cm közelében van, valószínű, hogy nem az L-es kell neki, hanem az S. De vajon nem XS vagy M? A helyzetet bonyolítja, hogy ahány gyártó, annyiféle értelmezése van egy S-es méretnek, ráadásul a kerékpár profilja is meghatározó: egy minimális eltérés egy mountainbike esetében bőven belefér, ám egy országúti esetében centiken múlik a helyes méretezés.
Ha ránézel egy kerékpár vázára, akkor “csak” egy vázat látsz: két háromszögből áll és az első kereket tartó villából. A kerékpárgyártók azonban rengeteget kísérleteznek a vázak beállításával. A csövek hosszával, a csövek közti szögek változtatásával. Ezzel érik el, hogy egy-egy bicaj milyen tulajdonságokkal bírjon: gyors legyen, kényelmes, jól kormányozható, mennyire legyen aerodinamikus, fordulékony. Izgalmas téma ez, egy bicajnál egy-két fokos szög- vagy milliméteres méretváltoztatás alapvetően meghatározza a bicaj tulajdonságait!
Két fontos cső: nyeregvázcső és a felsőcső
Túl a ruhaméretezésen (ami kiindulásnak oké, olyan 10-15 cm-es magasságdifferenciával), alapvetően kétféle méretezéssel szoktunk találkozni.
Az egyik a nyeregvázcső méretét adja meg collban (vagy cm-ben). Ez általában a mountainbike-kokra és a trekking bicajokra jellemző. Amikor azt mondják, hogy a mérete 17 vagy 19 coll, akkor ezekkel a bicajokkal találkozol.
A másik méret (ez a pontosabb) a felsőcső vízszintes hossza mm-ben. Iyenkor találkozol azzal, hogy 50-es, 54-es. Ez utóbbi alapvetően az országúti kerékpárok méretezése, de manapság már a gravel és a CX bicajokon is használatos. A szám a felsőcső hosszából származik (de természetesen ma már ez sem mérvadó, erről később!)
Na de honnan tudjuk, hogy nekünk melyik méret kell?
A saját méretünk ismerete
Ahhoz, hogy helyes méretet válasszunk, ismernünk kell két alapvető méretünket. Az egyik a magasságunk, a másik a belső lábhosszunk. Hogyan mérjük meg? A magasságunkat tudjuk, a belső lábhosszot pedig legkönnyebben úgy tudjuk megméri, hogy mezítláb, válszélesságű terpeszben, egyenesen állunk, majd egy vízszintes tárgyat (egyenes bot, vízszintmérő, vonalzó, stb.) teszünk a lábunk közé, ahogy lehet, felhúzzuk és ennek a földtől mért magassága (teteje!) adja a belső lábhosszunkat (más szóval az átléséi magasságunkat).
Ez a két adat minimálisan szükséges. De miért nem elég ez a pontos méretezéshez? Azért, mert ahány ember, annyiféle méret és arány. Azonos magasságokhoz teljesen eltérő méretek tartoznak. Van, akinek a testarányaihoz képest, hosszabb a keze, másnak a lába, ezért egy pontos beállításhoz sokféle testméretünket kell lemérni.
Mindenkire pontosan illeszkedő „kész” bicaj nincs
Egy kerékpáron akkor ülünk kényelmesen, ha az pont kellő magasságú és hosszúságú. A belső lábméret alapvetően a váz magasságát határozza meg, a magasságunk pedig a hosszúságát, de természetesen ez ennél sokkal bonyolultabb, mert az arányosság a lényeg. A kettő aránya egy nagyon érdekes jellemző, hiszen jelentősen változtathat a felálláson, főleg ha valaki a köztes méretekben van.
Nem mindenki „szabványos” méret ugyanis. A szabványon kívül vannak a rövid lábúak, akiknek a testarányhoz képest rövidebbek a lábai és vannak a hosszabb lábúak, akiknek viszont a felsőtestük hosszabb. Mivel a bicajon egy fix ponton ülsz és éppen el kell érned a pedált, ráadásul a kényelmes és optimális hajtás miatt ennek nagyon jó helyen kell lennie. Ebből a pozícióból a kormányt is kényelmesen el kell érned, úgy, hogy egy adott méretű bicaj nagyjából fix elemekkel rendelkezik, viszont mindenkinek másak a méretei, szóval könnyű belátni, hogy a dolog nem egyszerű, viszont nagyon fontos.
A legtöbb gyártó vagy bolt különféle táblázatokat ad meg a testméret és a kerékpár méret korrelációjára. Ezek általában -tól -ig méretezések, általában 5-15 cm-es határban mozognak (van ahol sokkal sűrűbben), tehát egy 54-es országúti kerékpárt használhat egy 175 és egy 182 cm-es ember is, a különbség a minimális testreszabásban rejlik. Ezért a kerékpár választásakor ezt a minimális állítási lehetőségeket kell pontosan számba venni!.
Vannak a neten különféle kalkulátorok a különböző kerékpár-típusokra (pl. ez egy jó magyar táblázatrendszer), de ahhoz, hogy jó méretet válassz, muszáj a gyártó vagy a bolt honlapján, esetleg bent a boltban tájékozódnod! Ami nem is árt, mert ahogy említettem, egy megadott méret (mondjuk az 54-es) mást jelenthet az egyik kerékpárgyártónál, mint a másiknál. Egy 54-es bicajnál alapban 540mm a felsőcső hossza, de rengeteg gyártó méretez ma már máshogy, ezért az 53-as jelentjet 530-550 mm üléscsőhosszt is, ami országúti viszonylatban már jelentős különbség!
Az ejtett vázcsövekről
A „régebbi” kerékpárok felsőcsöve nagyjából vízszintes volt (a talajhoz képest). Ma már a legtöbb országúti kerékpár ún. slooping kivitel, ami azt jelenti hogy a felsőcsöve nem vízszintes a talajjal, hanem “hátrafelé” lejt, így a helyes felsőcső méretet a “virtuális” vagy “effektív” felsőcső hossza adja meg. Ez azt jelenti, hogy meg kell mérni a homlokcső és a felsőcső középvonalának metszéspontjától a vízszintes távolságot a nyeregcsői középvonaláig. Logikus, hogy ez egy sloopingos bicaj esetében hosszabb lesz, mint a valódi nyeregcső hossza. Például az én előző kerékpárom 53-as volt, ez volt a vázra írva. A felsőcső effektív hossza viszont viszintes 545 mm volt, ami az én optimális méretemhez nagyon közeli (548mm).
A helyes méretválasztáshoz és majd a beállításhoz tudnod kell, hogy neked milyen felsőcső hossz kell, amit viszont általában a magasság és a belső lábhossz aránya ad meg!
A beállításokról
A kerékpár helyes méretén túl azonban nagyon nem mindegy, hogy miként van beállítva a bicaj! Az nyilvánvaló, hogy ha veszel egy új bicajt a helyes méretben, az csak nagyon ritka esetben illik milliméterre pont rád. A legtöbb bicajon mindenféleképpen kell állítani. És ahogy írtam, minél “fekvőbb” helyzetben tekersz a bicajon, a jó méretbeállítás annál nagyobb jelentőséggel bír!
Alapvető a nyeregmagasság beállítása (ez a legfontosabb), de a nyereg előre-hátra csúsztatása, a kormányszár (stucni) helyes mérete vagy a patentpedál pontos felhelyezése a cipő talpára, mind fontos beállítandó feladat. Természetesen ennyire “mélyre” csak néhány fajtájú bicajnál kell odafigyelni, elsősorban az országútinál vagy egy triatlonos bicajnál, de nem árt tudnod, hogy egy rossz vízszintes méret egy trekking bicajnál is komoly fájásokat okozhat. 50-60km felett már kijönnek a hibák.
Honnan tudom az optimális méretemet?
Ma már rengeteg helyen foglalkoznak ún. bikefittinggel. Ez egy több órás mérés és beállítás, ahol a saját bicajoddal mész, megmérik a testméreteidet, nem csak a magasságod, belső lábhosszod, hanem a karod hosszát, válladat, tenyérhossz, karhossz, stb. és ezekhez a méretekhez kiszámolják a megfelelő távolságokat. Jobb helyeken oldalról felveszik és kielemzik a mozgásod, hozzávetik a megfelelő mozgásformához és ez alapján állítanak a kerékpáron. Több fajtája van, Magyarországon is egyre több helyre mehetsz.
Imsertebb helyek:
- Bringaland, Budapest
- Speed-way, Budapest (modern, retül)
- Velence-bike, Velence
- Tak-bike, Biatorbágy
Miért szükséges mindez? Egyrészt nagyon kevesen tudják a beállításokhoz szükséges pontos adataikat. Másrészt vannak bizonyos testtartási szabályok a tekerés közben, hogy egyes testrészeidnek hogyan kell állnia, hogy optimális a tekerés és hogyan nem fog megfájdulni valamid a bicajon. Ezt a két dolgot hozzák össze egy bikefitting-en. Egy hozzáértő azonnal megmondja, hogy mi a rossz a beállításokban, ha megnézi, hogy tekersz. Mennyire nyúlsz előre, hogy áll a lábad a pedál vízszintes állásában, mennyire ülsz jó helyen, stb.?
Alapvető beállítás: nyeregmagasság
Természetesen a legalapvetőbb dolog kerékpárvásárlás előtt, hogy ülj fel a bicajra! Ha ráülsz, érezni fogod, hogy minden megfelelő-e? Jól érzed-e magad a nyergében, nagyon kell nyújtózkodni vagy éppen túlságosan közel van a kormány, és a többi. Ez alapvető, enélkül egy bicajt se vegyél meg (kivétel, ha mm-re pontosan tudod a méreteidet! Ehhez azonban egy bikefitting kell!)
Első és a legfontosabb beállítás a nyeregmagasság beállítása. Ha nem tudod az ehhez szükséges méretet (a középrésztől a nyereg tetejéig), akkor a nyeregmagasságot a következőképpen tudod beállítani: felülsz a bicajra (valaki tartsa meg vagy te támaszkodj ki, az egyik pedált alsó állásba tekered (6 óra), nyilván a másik fent van (12 óra) és rárakod a lábad az alsó állású pedálra. Akkor van jól beállítva a nyereg magassága, ha éppen a sarkaddal éred el azt (ha rá tudod tenni a lábad, nem jó!).
Ez kb. azt jelenti, hogy a földre a lábad éppen csak pipiskedve tudod letenni, alig éred el. Ebben az állapotban a lábad felső és alsó részének csak néhány fokos szöget kell bezárnia. Az sem jó, ha teljesen kinyújtott állapotban van, de az sem, ha nagyon nagy szöget zár be! Ha a sarkad a pedálon és teljesen ki tudod nyújtani a lábad, akkor magas, ha nagyobb szöget zár be, mint kb. 10-15 fok, akkor alacsony a nyereg.
Ne törődj azzal, hogy nem éred el a talajt! Tekerés közben nem kell letenni a lábad! Rengeteg olyan emberrel találkoztam, aki nem érezte biztonságba magát a rendesen beállított nyeregmagasságban, ezért sokkal lentebb állította be a nyerget, hogy megálláskor leérjen a lába, így viszont teljesen behajlított lábbal tekert,és amikor elkezdett a térde vagy valamelyik hajlító izma fájni, ezt bosszakodva vette tudomásul.
A nyereg másik beállítása a vízszintes beállítás. Bármilyen bicajon is tekersz, a nyerget érdemes vízszintesre beállítani. Ha nagyon előredől, akkor állandóan előrecsúszol az ülésen, ami rossz pozícióhoz és fájdalmakhoz vezet. Ha nagyon hátradöntöd, akkor a lágyékrészt fogja nyomni! Természetesen egy-egy speciális tekerési fajtában vagy élethelyzetben ettől el lehet térni. Ha valakinek a lágyékrésze sérülkényebb vagy érzékenyebb, akkor néhány fokot érdemes előre dönteni (de itt valóban néhány fokról beszélünk!)
Következő: Az ülés és a kormány távolságának beállítása
A másik alapvető beállítás, hiszen a legtöbb nyak körüli vagy nyak körüli fájás ezen hibás beállításból ered. Itt két dolgon is állíthatunk: a nyereg helyzetét az üléscsövön (előrébb, hátrébb) és a stucni (kormányszár) hosszát és szögét, ami meghatározza a kormány fhomlokcsőtől (fejcső) való távolságát. Mindkét beállítás azzal van összefüggésben, hogy kellően kényelmesen éred-e el a kormányt.
Több bicajfajátánál ez egy jól tolerálható beállítás. Ez nagyban függ attól, hogy mennyire ülsz előrehajolt állapotban a nyeregben. Egy városi bicaj esetében, ahol szinte függőleges a hátad, hiszen a nyereg alacsonyan van és a kormány magasan (szinte chopper motoros), ott kevésbé jelentős, mint egy országútin vagy egy triatlonos bicajon, ahol a hátad szinte vízszintesen fekszik. Még a trekking bicajokon is aránylag egyenesen ülsz, legalább is nem terheled a derekad annyira. Tehát ezzel a beállítással főleg azoknak kell foglalkozni, akik “élesebb” helyzetben ülnek a bicajon.
A legtöbb bicajon mind a nyereg, mind a stucni állítható.
A nyereg beállításával kell kezdeni Azonban nagyon óvatosan kell eljárni. Egyrészt a nyereg csak bizonyos határok közt állítható, ez a nyereg sínjein jelölve is van, másrészt a nyereg eltolása a láb és a pedál beállított helyzetében/távolságában is változást okozhat. A láb pedálkörhoz való viszonya ugyanis nagyban befolyásolja a hatékony hajtást, illetve a rossz beállítás térdproblémákhoz vezethet. A helyes nyeregbeállítás: amennyiben a pedál első (3 óra) állásában a rajta lévő lábunk térdének középvonala pont a pedál középtengelyének vonalában van (azaz az alsó lábszárunk nem teljesen áll függőlegesen, néhány fokban hajlítottnak kell lennie), akkor helyes a beállítás. ( A szakirodalom ebben egyébként nem egyértelmű, vannak, akik a térd elejét állítják be, mások a közepét!)
Ha nagyon előretolod a nyerget, a középrészhez és ezért a pedálhoz képest előrébb “tolódik” a láb is, így az alsó lábszárad a pedál első állásában (3 óra) már nem lesz függőleges, ami nem csak nem hatékony, de izomproblémákhoz is vezethet. 1-2 centit azonban lehet játszani a nyeregbeállítással, de figyelj oda!
Figyelni kell a nyereg vízszintességére is! Egy nagyon előredőlő nyereg állandó előrecsúszást okozhat, a nagyon hátradőlő pedig a folyamatos nyomás miatt komolyabb lágyékgondokat! És ebben az esetben tényleg miliméterekről és egy-két fokról beszélünk!
A kormányszár
Ezután jöhet a kormányszár (stucni) hossza (a képen a H). A stucni hossza határozza meg azt, hogy a kormány milyen messze lesz, azaz mennyire kell nyújtózkodni (feltételezve, hogy helyes méretű bicajt próbálsz, hiszen ha például túl nagy a kerékpár neked, akkor egy stucnicsere sem fog rajta segíteni!). Szintén zsinórmérték: ha a nyereg elejéhez teszed a könyököd, akkor az ujjaid hegyével éppen el kell érned a kormányt. (Ez azonban nem szentírás!)
Stucni minden bicajon van és majdnem mindegyiken cserélhető. Ha valaki a helyes méretű bicajt vette meg, de nem szabták pontosan rá a boltban, akkor itt lehet még korrigálni, ráadásul nem csak a hosszt, hanem a legtöbb bicajon a stucni szögét is: ha úgy érzed, hogy nagyon előre kell nyúlnod, és nem kényelmes (ez általában a lapocka, nyak környéki fájások okozója), akkor kisebbet kell feltenni és fordítva. Ha úgy érzed, hogy a derekad alsó része fáj, mivel túlságosan “mélyre” kell nyúlod (ez főleg az országúti bicajoknál probléma a negyvenes, ötvenes korosztály felett), akkor a stucnit meg lehet fordtani, hogy ne “lefele”, hanem “felfelé álljon (a stucnik többsége bizonyos szöget zár be a homlokcsővel).
Egyéb beállítások és adatok pro-knak: reach és stack
Főleg országúti bicajoknál fontos a cipő talpán lévő stopli helyzete. Ez a viszonylag kevésbé fajsúlyosnak tűnő beállítás komoly gondokat okozhat. Egyrészt azért, mert a nyomáspontnak a pedál és a stopli találkozásánál kell lennie, ugyanakkor ennek a nyomáspontnak a cipőben lévő lábfej esetében is megvan a pontos helye. Ha ránézel oldalról egy bicajosra, akkor a helyes beállításban azt látod, hogy a pedál vízszintes állásában (3 óra) az alsó lábszár nem függőleges, hanem néhány fokos szöget zár be a függőlegessel. De ha ez így is van, viszont a stopli rossz helyen van (milliméterekről beszélünk), akkor jönnek lábfejgondok (oldalt fáj, talp fáj, stb.)
A komolyabban bicajozó embereknek van még két olyan kerékpár méretezési fogalom, amit érdemes tudniuk: az egyik a reach, a másik a stack. A reach a középcsapágy és a fejcső felső részének közepe közötti vízszintes távolság. A stack ugyanennek a függőleges távolsága, azaz a középcsapágy és a fejcső felső részének közepe közötti függőleges távolság. Tehát egy (általában) álló téglalapot képzeljünk el a bicajon, oldalról, ahol a két fő pont a középcsapágy és a fejcső teteje. Ennek a vízszintes része a reach, a függőleges a stack.
Miért kell ez nekünk?
Aki komolyabban bicajozik, annak – a felsőcsőhosszon túl – ma már ez a két legfontosabb mutató egy bicaj geometriájában. Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy azonnal meg tudd mondani, hogy egy kerékpár azzal a „menetpozícióval” rendelkezik-e, ami neked kell. Ahogy írtam, a “lejtős” (slooping) felsőcsövek alkalmazásával, változott a bicajok geometriája is, így egy általánosan mondott 54-es méret semmit nem mond senkinek. A Reach és a Stack összehasonlítása azoban megkönnyíti a dolgot azáltal, hogy egyszerű módszert kínál a különböző kerékpárok összehasonlítására.
Természetesen sok más tényező is befolyásolja a pozíciót, ahogy írtam, az ülésvázcső magassága és hátrafelé mért szöge, a nyereg beállítása, a stucni hossza, de a két számot egy váz esetében nem lehet megváltoztatni, az fix és sokat mond a pozícióról. (Természetesen egy bikefittingen ezeket az értékeket is megkapod.)
A reach és a stack változása
Például egy adott reach (vízszintes távolság) esetében egy nagyobb stack (magasság) egyenesebb derekú pozíciót ad, a kezek fentebb lesznek, a testhelyzet pedig jobban emelkedik a függőleges felé. Tehát az egész kényelmesebb lesz. Ez jellemző ma a endurance (túra) országúti bicajokra és a gravelekre. Hiszen itt a kényelem felülírja a kiélezett testtartást.
És fordítva. Egy adott stack (függőleges) méret esetében a reach növelése “hosszabb” (felsőcső) pozíciót kapunk, jobban előrébb kell nyúlni, az egész testhelyzet sokkal „laposabb”, előrehajoltabb, azaz sportosabb lesz.
Ez két fontos adat, de nem mondanak el mindent a kerékpár teljes geometriájáról. Mondok egy példát: A reach és stack nem mutatja meg például a nyeregvázcső szögét (amit bezár a függőlegessel). Lehet két kerékpárnak pontosan ugyanaz a reach és a stack értéke, de ha a nyeregcső szöge kisebb, akkor a nyereg és a kormány közötti távolság nagyobb, azaz többet kell nyújtózni. Itt kezd izgalmas lenni a geometria-kérdés, de ez már nagyon magasfokú tudás, amit elég, ha a bikefitting-szakemberek értenek 🙂
Összefoglalva: a reach és a stack aránya mindent elmond a kerékpár karaktere szempontjából, de nem elég önmagában. Természetesen az optimális választáshoz neked is tudnod kell az ideális reach/stack méretedet és egy új bicaj esetében ehhez viszonyítva azonnal látod, hogy mit kínál!
Egy példa a saját bicajaim alapján
Nézzüknk meg egy példát három bicajom alapján. Volt egy Simplon (52), egy Orbea (53) és egy Specialized (54). Három teljesen eltérő számozású és karakterisztikájú bicaj, mégis mind az én méretem volt és optimális volt rám nézve. A Simplon egy átlagosan „éles” geo volt, nem volt versenyre tervezett, de közel volt hozzá. Az Orbea egy kifejezetten versenygeometriájú bicaj, bár ebből volt egy még „élesebb” vázgeo is, a Speci viszont határozottan túra-kategória (hiába, mind megöregszünk és a hát már nem úgy hajlik 🙂
De honnan látjuk mindezt? Nézzük meg az adatokat!
A Simplon kicsinek tűnik (52-es), de azt tudni kell az osztrák manufaktúráról, hogy elég ritkásan számoznak, konkréten 49, 52 és 55-ös méret volt, ami szóba jöhetett. Az én ideális, kimért effektív felsőcsőhosszom 548mm. Az 52-es felsőcsőhossza 540mm volt, az 55-ösé már 560 felett. (Jó tanács: ha két méret között vagy és ha kényelmes bicajt akarsz venni, mindig vedd a kisebbet, ha vesenyzel, a nagyobbat!) Látható, hogy felsőcsőhossz tekintetében az Orbea kivételével kettő rövidebb a kelleténél. A Simplon 8, a Speci 3 mm-rel. Annyira azonban nem rövidek, hogy a stucnival és a nyereggel ne lehetett volna pontosan beállítani!
De mi a helyzet a reach és a stack mutatóval? Az én ideális reach-em 388mm, a Stack 542 mm. A táblázatból egyértelműen látható: a Simplon majdnem tökéletes méret. Ahhoz képest az Orbea rövidebb reach-csel rendelkezik, igaz, a stack-je is nagyobb. A Speci pedig majdnem optimális reach, de a stack sokkal nagyobb, tehát ez utóbbi miatt a bicaj „menetpozíciója” erősen az endurance kategóriába megy el.
Mivel ezen a két számon kívül is vannak még mérvadó adatok, ahogy említettem, ebből még nem tudsz meg mindent. Az Orbeánál látható az ülésvázcső szöge kisebb, emiatt a láncvilla hossza ott a legrövidebb, illetve az egész bicaj tengelytávja jelentősen rövidebb (a Simplonnál 8, a Specinél 5 centivel!). Az adsatokból is kiderül, ami érzetre is világos volt, hogy az Orbea volt a „legkiélezettebb pozíciójú” bicajom.
Összefoglalva
A helyes méret kiválasztása és a pontos beállítás rengeteg bajtól óv meg. Ez a cikk elsősorban azoknak készült, akik inkább „éles” pozícióban tekernek és még nem mélyültek el a témában. Viszont azoknak is ajánlom megfontolásra, akik „csak” bicajoznak. A helyes pozíció beállítása egy új kerékpárnál nem csak úri huncutság, hanem hosszútávon rengeteget ad hozzá a tekerési élményhez!
Hozzászólások