Visszatekintő képekben: TranszSzlovénia

A TranszSzlovénia túránk ez egyik kedvencem. Az út alig ismert városkákon és a legtöbbször forgalmatlan utakon halad, Ljubjana mellől indulva, át a közép-szlovén hegyeken és a Triglav Nemzeti Parkon keresztül, majd az Isonzó folyó mellett, hogy aztán a tenger mellett érjen véget. Ráadásul egy olyan, velünk határos országról beszélünk, amely itthon alig ismert. Az egyik legszebb utunk is, de ennek ára van: a napi szintek nem átlagos tekerőknek ajánlottak, három nap is 1300 – 1500 m között van, a túrát elsősorban országútis bicajosok töltik meg. Viszont a látvány fenomenális, megéri a kűzdés. (Amennyiben érdekel a túra, itt találod a részleteket.)

(A képek nagyíthatóak, új ablakban nyílnak, csak kattints rájuk!)

++++++++++++++++++++++++

Első nap: Bemelegítés

A kiérkezésünk után, általában délután kettőtől elkezdünk tekerni. Az aznapi szakasz kb. 30km bemelegítéssel indul, nagyon kevés emelkedővel, a végén szembe jön velünk egy viadukt és egy gyönyörű hegyi folyó, ahonnan viszont elkezdünk felfelé tekerni.

++++++++++++++++++++++++

Az első nap is tartalmaz emelkedőt, nem is akármilyet. Egy teljesen kihalt és alig ismert úton indulunk el felfelé, egy közel 10 km-es mászásra, amelynek csak a vége igazán húzós. A kilátás pazar! Ez egy teljesen ismeretlen, forgalmatlan vidék, ahol öröm minden méter!

++++++++++++++++++++++++

Az első nap végén egy 1277 méteres hágó tetején éjszakázunk, amire egy közel 12km-es emelkedő visz fel, a szint azonban csak 700m. Az első szálláson, egy nagyon jó hotelben, 1300 méteren, a napi 75km távval és az 1400 méter szinttel mindenki jól alszik 🙂

++++++++++++++++++++++++

Második nap: A tavak és a hágó

A második napunk egy viszonylag hosszú, 100 km-es és közel 1500 méter szintes út a Triglav Nemzeti Parkba. Két nagyon látványos tó (Bohinji-tó és a Bledi-tó) is az utunkba kerül és megmásunk egy aránylag ismeretlen hágót a két tó között.

++++++++++++++++++++++++

Ilyen is van! Rendszerint elkap bennünket az eső, még júliusban is, érdekes módon, minden évben a második nap az esőnap. Idén 1300 méteren kerültünk jégesőbe, a 8 fok, az eső és az erős szél nem esett olyan jól a 10-12%-os lejtőn lefelé. Bled előtt azonban kisütött a nap és szépen megszárítkoztunk.

++++++++++++++++++++++++

Harmadik nap: A királyetap a Mangarttal

Harmadik napunk a királyetap. Ezen a napon megmásszuk a Mangartot, amely 2000 méter feletti legmagasabb pontjával senkinek nem egyszerű. A nyereghez egy 11 km-es, közel 1000 méter szintes út vezet fel, viszont amit ott látni lehet, a maga a csoda!

++++++++++++++++++++++++

Sűrűn előfordul, csak nem júliusban! 2021-ben, július elején még elég sok hó volt fent. Ilyen viszonyokkal általában május végén, június elején szoktunk találkozni. De ez az Alpok, itt minden előfordulhat, ezért is kell jól felkészülten jönni a túrára!

++++++++++++++++++++++++

A nap 63km-es hosszával, de 1500 méteres szintjével egyértelműen a legnehezebb nap, de megéri kilépni a komfortzónából: kilátás a mangart nyeregből.

++++++++++++++++++++++++

A Mangart nyeregbe vezető úton van 4 alagút, a 2 középső az egyik legszebb és legérdekesebb megoldású vonalvezetés az európai hágókon. A két, egymásba forduló alagút azonban nincs kivilágítva, úgyhogy erre érdemes felkészülni.

++++++++++++++++++++++++

A Mangart szerény véleményem szerint az európai hágók között TOP3-as, ami a kilátást, a szépséget és a vonalvezetést illeti. Nehézségre az első százban sincs. Nem olyan nehéz, hiszen vannak benne könnyebb, pihentetőbb szakaszok, de azért könnyűnek nem mondanám. Ideális bevezetés a hágómászásokba. Ráadásul hozzánk iszonyatosan közel van.

++++++++++++++++++++++++

Negyedik nap: Az Isonzó

Negyedik nap még a Triglav Nemzeti Parkban kezdünk, a hegyek közt tekerünk egy remek lejtőn, aztán kiérünk és becsatlakzunk az Isonzó mellé.

++++++++++++++++++++++++

Ezen a napon szinte egész végig az Isonzó (szlovén nevén Soca) mellett tekerünk. Útba ejtjük a folyó melletti kisebb városkákat.

++++++++++++++++++++++++

A tökéletes aszfalton a türkiz színű folyó mellett nagyon nyugodtan lehet kerékpározni.

++++++++++++++++++++++++

Az Isonzó türkizkék vize mindenkit elbűvöl.

++++++++++++++++++++++++

A nap végén Goriziában alszunk. A várost az Isonzó és a szlovén – olasz határ szeli ketté.

++++++++++++++++++++++++

Ötödik nap: A tenger

Utolsó nap két utunk is lehet. Az egyik a tengerparton visz, a másik a hegység belsejében. Hogy merre megyünk, három dolog dönti el: az időjárás, a forgalom és a társaság képességei. Szép időben, kis forgalomnál és fáradt csapat esetében a tenger mellett megyünk, a főúton. Ez forgalmasabb, de rövidebb, nincs benne szint.

++++++++++++++++++++++++

Ha a társaság erős és nagyobb a forgalom, akkor a hegyek között tekerünk. Ebben az útban viszont még van egy erős hágó.

++++++++++++++++++++++++

De bármerre is menjünk, a vége a tenger Triesztnél.

++++++++++++++++++++++++

Amennyiben érdekel a túra, itt tudod megnézni és tudsz jelentkezni!

A szerzőről

client-photo-1
Csaba
53. évem pedálját taposom, a bike4fun vállalkozás vezetője, túravezetője vagyok. Hobbi: család, bicaj, jégkorong, utazás, éjjel-nappal, télen-nyáron. Mindent, amit ismerek, láttam, éreztem, a túrákon átadom nektek.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?