Nem sokat tököltem, amikor januárban megláttam az általam régóta követett GriN felhívását, hogy festeni való bicajokat keres. Feltárcsáztam és ahogy mondani szokták, a többi már történelem.
GriN régóta fest bicajokat. Autóról állt át kerékpárokra és gyakorlatilag minden féle bicajt fest, nem is akármilyen színvonalon. Az Insta-fiókjában rendszeresen láttam szebbnél – szebb kész festéseket. Ezt ne úgy képzeld el, hogy viszed a bicajt, ő pedig spray-vel ráfúj valamit. nem. Elviszed hozzá, ő tökig lecsiszolja, majd felépíti az egészet, rétegről rétegre. Mivel ez a cikk arról szól, hogy az én bicajom átment egy ilyen folyamaton, azt hiszem, hogy joggal mondhatom: egy “nagyipari” gyári alapozás – festés – lakkozás elbújhat ezen munklák mellett.
Van egy Ribble cgr sl-em, amely egy All Around bicaj, a gravel és az országúti közötti geometriával rendelkezik, tényleg igazi mindenes. A gyári festése nem volt csúnya, de nekem soha nem igazán tetszett. És mivel eleve használtan vettem, nem volt tökéletes állapotban és ritkábban használtam, gondoltam nézzük meg, milyen lesz újrafestve.
Felhívtam GriN-t, beszéltünk néhányszor, aztán még sokszor, néha órákon keresztül, hogy mi az elképzelésem, ő mit gondol, próbáltam az enyémet erőltetni (egyszínű orange), ő pedig javasolt, mutatott sok mindent, néha túl sok is volt az információ, amit kaptam a lehetséges színekről (gyakorlatilag végtelen a lehetőségek száma). Végül maradtunk annál, amit javasolt: egy lila alapra fújt lilás flip-színnél. Ennek a színnek a jellemzője, hogy bár az alapszín a lila, de van két mellék-szín: egy fűzöld és egy aranybarna, amelyek az eredeti festés mellett jelennek meg. Ezeket attól függően látod a bicajon, hogy a fény miként esik rá. Hívják ezt cameo színnek is szerintem.
Az az igazság, hogy én soha nem rajongtam ezekért az “attól függ, hogy milyen színű, hogy honnan nézed” típusú színekért, inkább az egyszerűbb festéseket szeretem (az egyik bicajom matt fekete, a másik fényes fekete 🙂 de a minta, amit mutatott, teljesen megbabonázott. Gondoltam próbáljuk ki. Ha bejön, majd a következő bicaj esetében az egyszerűbb festésnél maradok, lesz egy ilyen “csicsa” is, elfér.
Megbeszéltük a dolgot, GriN szétszedette a bicat. Aztán elkezdődött a munka. A munka, ami hónapokig tartott. Januárban vittem el a bicajt, április elejét beszéltük, aztán május vége lett a dologból. Hozzá kell tennem, néha én nem értem rá, közbejött egy nem számolt javítás is, de a lényeg, hogy ez nem 1-2 hetes meló. Szerintem min. 1 – 1,5 hónap: csiszolás, még csiszolás, karbon-javítás, alapozás, száradás, még alapozás, száradás, festés, száradás, minta festése, száradás, lakkozás, száradás, csiszolás és lassan kész is lett 🙂
Amikor először megláttam, nem hittem el, hogy a váz lehet ilyen szép. Ilyen változatosan csillogó, élénk. Ahogy írtam, alapvetően háromféle színe van a bicajnak, attól függően, hogy éppen hogy esik rá a fény. Mivel a bicajom csövei eléggé határozott éllel rendelkeznek, egyszerre három színt is láthatsz. Alapvetően egyik szín sem egyeduralkodó, néha mindet látod, néha csak egyet, néha egy csövön hármat egyszerre. A felirat hologram, ez egy csillogó valami (bocs, GriN :-), nagyon – nagyon szép és nem annyira feltűnő a bicajon, a minták pedig illeszkednek a Ribble arculatához. Egyébként ahogy azóta nézem, nem is a lila lett a legszebb színe, hanem az aranybarna. Én azt látom a legszebbnek. Pedig a lila fogott meg. Iszonyú érdekes. A festés minősége természetesen tökéletes lett. GriN egyik jellemzője, hogy maximalista, így nem ad ki a kezéből semmit, ami ne lenne tökéletes.
És mivel mindenkinek, aki ezt látja és ismeri, az első kérdése az, hogy oké, szép, de mennyibe került mindez: GriN egy bicajt egyedi áron csinál, hiszen mindegyikkel más a helyzet, más mennyiségű munka van, az enyém 300 ezer forintba került. Hogy ez sok vagy kevés, azt mindenki el tudja dönteni, ez szubjektív kérdés.
Ha objektíven nézzük (jelenleg ennyi pénzért mit kapsz a bicajiparban, mi mennyiben kerül), nyugodtan állítom, hogy nem drága és megéri. Persze ettől nem lesz könnyebb tekerni és nem fogok gyorsabban menni vele. De ha azt nézzük, hogy mi valójában a bicaj? Mi az, amit egy bicajon először látsz és nézel? Ami a bicaj lényegét adja? Nem a kerék és nem is a szett. Azokat senki nem látja, nem érdekli, nem is ért hozzá. A bicaj a váz.
Ezért a pénzért pedig kaptam egy új bicajt. Egyrészt a vázat teljesen lecsiszolta, így láthatóak lettek a karbonhibák. Nekem volt egy repedés egy érzékeny helyen (nem is tudtam róla!), azt kijavíttatta egy karbonossal. A váz rendesen le lett alapozva, lakkozva és pontosan olyan lett, amilyet én akartam (oké, amilyet ő, de végül is nagyon tetszik 🙂 Szóval egy totálisan új vázat kaptam ennyi pénzért. Az pedig már csak szerencse, hogy ez a Ribble váz eleve nagyon jó, 1000-es karbonból készült.
Összességében örülök az egész projektnek. Sokkal szebb lett, mint vártam. Azt gondolom, hogy GriN munkája nem is festés, hanem művészet. Bátran ajánlom!
Ha Te is indítanál egy projektet, keresd GriN-t! Megtalálod a Facebookon és az Instán is. Néhány jótanács:
- Sokáig fog tartani, de ne legyél türelmetlen, el fog készülni! Jó munkához idő kell.
- GriN sokat tud beszélni, mint mindenki, aki ért a szakmájához és szereti is. A projekt alatt megérted, hogy mindez miért van.
- Legyen valami nagyjáboli elképzelésed, amikor megkeresed, hiszen akkor gyorsabban haladtok, de talán jobban jársz, ha hagyod magad rábeszélni az általa javasolt színre (ez valszeg egy flip lesz, mert imádja ezt festeni).
- Fogadd el, hogy jobban látja a kész festés már az elején, mint Te. Jobban ért hozzá, ha javasol valamit, fogadd el! De ragaszkodhatsz az elképzeléseidhez is, azt is tökéletese megcsinálja. Sőt, legyen is valami eképzelés.
Fotókredit: GriN
Hozzászólások