Címke: bovec

Én csak “bicajos aranyháromszögnek” hívom az olasz - szlovén - osztrák hármas országhatárt. Nagyon szeretem Karintiát, a Klagenfurtttól Dolomitokig tartó vidék fantasztikus bicajútjait, hegyeit és tavait. Az olasz részt nem különben, hiszen itt húzódik például a Millenniumi vasút helyén létesített zseniális kerékpárút (beszámoló nemsokára!) és nem sokkal odébb kezdődik a Dolomitok. Rengeteget bicajozok ezen a környéken, nem csak munka miatt, hanem kedvtelésből is. Viszont a terület szlovén részét – bármilyen furcsa – még soha nem próbáltam. Ezért örültem, amikor nyár elején a bicajos csoportunkból Zoli jött az ötlettel, hogy menjünk el Szlovéniába és másszuk meg a Mangart-nyerget és a Vrsic-hágót. Szlovénia nagyon jó hely, Ausztria hegyei és minősége elérhető árakon (na és az osztrák bauerek szögletessége nélkül!), sokat utazom arra, látom a hegyeket, a környezetet, az embereket. Úgyhogy az ötlet telibe talált. Ráadásul mivel a tervezett július közepi időpontban épp kint voltam Karintiában útvonalbejáráson, és ez a néhány nap pont szabad volt, szívesen csatlakoztam a csoporthoz. Megbeszéltük, hogy a boveci szálláson találkozunk. Én Karintiából mentem át kocsival, már túl voltam két nagyobb, egy 130 és egy 160 km-es karintiai tekerésen, így ez volt a pihenőnapom. Az út Tarvisiotól a Predil-hágón keresztül vezetett, innen ereszkedtem le a kocsival Log pod Mangartom felé Bovecig. A szerpentinen lefelé néha húztam a szemöldököm, hogy biztos itt akarunk majd feltekerni? Az út elég meredek volt, a visszafordítók élesek, szóval húzósnak nézett ki. A megadott időben odaértem  Bovacbe. A csoportból hárman jöttek, Zsuzsi, Imi és Zoli. Berendezkedtünk és elkezdtünk készülődni a még aznapra tervezett Mangart mászáshoz. Megbeszéltük, hogy ők is látták idefele az emelkedőket, de abban maradtunk, hogy valahogy majd csak lesz és amúgy is “kocsiból minden emelkedő nehezebbnek tűnik” :-)   A Mangart-nyereg és a Vrsic-hágó két egymáshoz közel lévő célpont a Juliai-Alpokban. A Mangart pont az olasz-szlovén határon van, az út azonban nem visz