Tartalom:
1. Mire használod? A kerékpár fajtái, 1. rész: Mountainbike, trekk, cross kerékpár.
2. Mire használod? A kerékpár fajtái, 2. rész: Országúti, hibrid, cyclocross, elektromos, városi kerékpár.
3. Mennyiért? A felszereltésgről, 1. rész: Hajtás, váltás
4. Mennyiért? A felszereltésgről, 2. rész: Kerekek, gumik, fék, teleszkóp, nyereg, pedál
5. Hol vegyem meg, Utószó
Kerekek, gumik
A kerék nagyon fontos alkatrész, egyrészt, mert ezen gördülsz, a kerék tapadására, a talajjal való találkozására bízod az életed, másrészt a kereket hajtod meg, ezért nem mindegy, hogy mennyi a súlya, milyen a csapágyazása és milyen a futófelülete. Minél nehezebb a kerék és minél rosszabb minőségű a csapágy, annál több erő megy el ezek leküzdésére. Nem is gondolnád, hogy ez mennyit jelent! Sajnos azonban erre a gyártók és a kereskedők kevés figyelmet fordítanak, elsősorban azért, mert a szilárd, könnyű kerék és a jó csapágy gyártása költséges, az előállítás drága. A legtöbb bicajon ez nem cserélhető: ahogy kapod, úgy viszed. Aztán, ha sokat bicajozol, cseréled! 🙂
Szerencsére ma már a kerekek megbízhatóak, még a legegyszerűbbek is biztonságosak, az átlag terhelést jól bírják, viszont az olcsóbbak könnyen deformálódnak (centrírozás!). Az ár drágulásával jobb és könnyebb kerék és csapágy kerül a bicajokba, de ez több pénzbe kerül.
Ezen túl a kerékméretre kell figyelni. Ma már a legtöbb kerékpárt nagyobb kerekekkel szerelik. Ennek azért van jelentősége, mert a nagy méretű kerékkel jobban, könnyedebben gördülsz át az akadályokon, gyorsabban lehet haladni. A kerék méretét leginkább a feli átmérője mérete alapján adják meg, collban vagy a francia méretezés szerint egy viszonyszámmal, mint pl 700, 622, stb., de erről kicsit később). Az általános méret a legtöbb bicaj fajtánál a 28-as (ez collban értendő). Régebben a hegyi kerékpároknál a 26 collos kerékméret volt az általános (ez a francia méretezés szerint 584mm), ma már ott is áttértek a 27,5 vagy a 29 collra. A kerék méretét nem szabad keverni a váz méretével, ami néha szintén collban van megadva (pl.: 17,5, 19, 21, stb.), mert ez két teljesen különböző dolog.
A méretezésről és a számozásról: Ahogy írtam, a felni (és nem a gumi!) többféle méretezést is kaphat. Az az igazság, hogy ember legyen a talpán, aki pontosan átlátja a gumira írt méreteket, mivel annyi méretezés létezik, hogy könnyű belekavarodni. Egy gumira ma minimum 3 féle méretezést írnak fel. az ERTRO (ez a legjobb), az angolszász és a francia méretezést. A 27,5, 28, 29 egy coll-méret, ez az angolszász méretezés (1 coll = 2,54cm). Ez nem egy pontos méret, mert ezt valójában a kerék méretezésére használják, nem pedig a felni méretére (azért nem pontos, mert a kerék pontos méretéhez tudni kellene a gumi szálességét is, hiszen egy széles gumi sokkal jobban szétterül!).
A francia méretezés egy viszonyszámot „talált ki” a felnikre: ilyen például az országúti 700c-je vagy a 27,5 collos monti 650b-je. A legpontosabb elnevezés az ERTRO számozás, például 25-622. Ez két szám, az első a gumi szélessége, a második pedig a felni átmérője (pontosan a belső vájatának átmérő mérete) és ez a két szám minden fontos adatot elmond arról, ami nekünk kell. A 622 mm-es méretű felnire (átmérő, belső vájat) pontosan tudjuk, hogy 622mm-es külsőt kell venni, a szélességet pedig mi határozzuk meg, hiszen ugyanabban a méretben különböző szélességű gumikat árulnak.
Például egy országútira lehet venni 23-as vagy 30-as (mm-ben) széles gumit is, attól függ, mire vágysz. Vagy egy gravel bicajra is tehetsz 35-ös vagy akár 47-es gumit is (mm-ben), ami egyébként collban lehet 1,5 – 2,25. Egy dologra kell figyelni: nem minden felnire megy fel minden széles gumi. A gumi szélességét tehát nem csak az határoza meg, hogy mire szeretnénk használni, hanem a felni is. Ezt alapvetően a felni szélessége mutatja, egy nagyon keskeny felnire nem tudsz nagyon széles felnit )és fordítva) felrakni. Ezért a vásárlásnál érdeklődj vagy kérdezd meg, hogy a kerékpáron lévő felni mit tud fogadni!
A lényeg: ma már a legtöbb eladott kerékpáron 28 collos (700c-s vagy 622mm) kerekek vannak, ettől általában csak a montik térnek el, ott még a 27,5 coll (650b) az általános, de nagyon sok 700-es (622mm, 29.es) kerék van már ott is. Logikus is, hiszen minél „nagyobb” egy kerék, annál jobban gördül át az akadályokon).
Amire még figyelni kell, az a gumi. A gumi érintkezik a felülettel, nagyon nem mindegy, hogy milyen vastag, mennyire sima vagy rücskös. Általában a bicaj használatának fajtája határozza meg, hogy milyen gumi kell rá, de ezen belül is vannak különbségek.
Egy montira, amit köves, murvás, kavicsos helyen használnak és fontos a kapaszkodási képesség, rücskös, széles gumi kell, kis nyomással. Itt ma már általában 1,5 – 2,3-as (collban, ami 35-50mm széles) gumikat használnak. Ha csak aszfalton tekersz, ahol a gyorsaság, a könnyű gördülés a fontos, ott sima (slick) vagy félsima (semislick) gumi kell (ha az aszfaltról lemennél). A gumi szélessége itt inkább 30-35mm. Az országútinak egészen keskeny és nagy nyomású gumija van, mert ott a kis súrlódási tényező (nagy gyorsaság) a fontos (23-30mm széles). Egy túrabicajra vagy egy gravelra közepesen sima, nem olyan széles gumi kell. Mindig a megfelelő gumit használd, hogy a tekerésed optimális legyen!
Fék
A fékek szintén fontos részei egy kerékpárnak, szerencsére a legtöbb típus és szint teljesen megbízható! Általában ezek sem cserélhetőek.
Ma már szerencsére a legtöbb bicaj tárcsafékes, ami lehetővé teszi a hatékonyabb fékezést. Ebből is rengeteg féle és fajta van, meg sem kísérelem felsorolni. A felszereltségi szint emelkedésével jobbak lesznek, finomabban adagolhatóak, könnyebbek.
A mai bicajokon a tárcsafék kétféle módon működhet: bovdennal és hidraulikusan. A bovdenes változat egyszerűbb, könnyebb javítani, de nem olyan jól adagolható, nem érzed olyan jól a fékezési pontot. Ezt általában az alsó kategóriára teszik fel. A magasabb felszereltségi szinthez hidraulikus fék jár. Ez finoman mozog, érzékenyebb, kellemesebb használni, jobb a hatékonysága.
Ha csak városban tekersz tízzel, erre felesleges sokat költeni. Viszont ha erdőben lefelé használod a bicajt, az életed múlik rajta, figyelj oda a fékek minőségére!
Teleszkóp
A teleszkóp kényelmi eszköz, a legtöbb bicaj alaptartozéka (ahol a kényelem fontos és nem a súly). 20 éve, amikor divatba jött (előtte nem volt a bicajokon ilyen!) a teleszkópokra komplett iparág épült, a jobb teleszkópok százezrekért keltek el (ma is), de mára már nem luxus, hanem alaptartozékká vált.
Része szinte minden típusú bicajnak, kivételt képeznek azok, amelyeket aszfalton történő gyors haladásra terveztek és fontos a súly (országúti, hibrid), a teleszkóp ugyanis ahajtási energiából vesz el a rugózással. Ma már az átlag teleszkópok olcsóak és jól működnek. A legtöbb zárható (lockolható), hiszen a sima utakon nincs szükség rá.
A montiknál elengedhetetlen, a túra, a városi és cross bicajoknál csak kényelmi megoldás. A karbon korában a közép- és felsőkategóriás bicajoknál néha a “rugózási” részt a karbon villa és a karbon vázanyag vette át. A minimális rugalmassága pont elég ahhoz, hogy a szilárd utak kis zötykölődését kimozogja.
Egyéb fontos alkatrészek
Nyereg: Nem gondolnád, de az egyik legfontosabb alkatrész, hiszen ezen ülsz kilométereken keresztül. Akkor pedig tényleg létkérdés, ha sokat mész. Szerencsére a legkompatibilisebb alkatrész, lehet cserélni bármikor. Szükség is van rá, mert nincs annál rosszabb, mint egy kényelmetlen nyereg.
Ebben az ügyben konkrét tanácsot egyet tudok adni,mert ahány fenék, annyiféle ülésforma. Az ülés kényelme nem attól függ, mennyire puha, sőt! Az ülőcsontok távolsága itt a kulcsszó (seatbones), hiszen azokon ülsz, így azok távolsága határozza meg a nyereg szélességét. Ezen túl érdemes figyelni arra, hogy mennyire vagy felegyenesedve a nyeregben. Minél jobban hajolsz (pl. országúti), annál keskenyebb nyereg kell. Keress rá a neten az ülés beállításra, találsz remek videókat a témáról, érdemes ebben elémélyedni!
Egy biztos: ha kényelmetlen az ülésed, cseréld! Viszont ha nyerget keresel, ne gondold azt, hogy a legpuhább, legkényelmesebben kinéző és legjobban rugózó nyereg az optimális. Egy bőrrel bevont karbonlapon, aminek szinte nincs is vastagsága, 100-150 km-ereket lehet megtenni probléma nélkül. A lényeg: válassz magadnak megfelelőt! És persze vegyél bicajos nadrágot, bármennyire is bénának találod. A benne lévő párnázott rész sokat segít!
Pedál: A bicajhoz kapni fogsz egy nem túl jó pedált vagy még azt sem. Ez azért van, mert a kerékpározáskor a pedált a használatra, a cipőhöz és egyéb feltételekhez lehet és kell szabni. Általában még a többmilliós karboncsodákhoz sem adnak pedált. A pedál szintén cserélhető, a hajtókar menete ugyanolyan minden bicajon.
Ami ebben az esetben érdekes lehet, az a pedál fajtája. Ha sportcipővel tekersz, a legfontosabb, hogy ne csússzon a lábad rajta, elég széles legyen. Az optimális megoldás a klipsz (cipőhöz van csatolva a pedál egy szerkezeten keresztül), hiszen így nem csak tolni, hanem húzni is tudod a pedált (ez már technikai kérdés!), ehhez azonban olyan cipő is kell (nem kis beruházás). A klipszeknek számos fajtája és óriási szakirodalma van.
Hozzászólások