Izland: Vulkánok, gleccserek, fjordok

A poszt több oldalból áll:

  1. Izlandról általában (turizmus, modern állam, globalizmus hiánya)
  2. Milyen Izland? (Árak, időjárás, egy kis földrajz)
  3. Hogyan láss minél többet, a fürdők, néhány konkrét túrajavaslat
  4. Mi tetszett?
  5. Mi nem tetszett?

Az árakról

Igen, igaz, Izland iszonyatosan drága. Szemtelenül, sőt, néha pofátlanul az. Az otthoni árak 2-3-4x-e minden. Ha úgy utazol ki, hogy állandóan hasonlítani az árakat az otthoniakkal, akkor elég gyorsan besokkalsz, ezért ezt hagyd el.

A GDP magas, az egy főre jutóban az ötödikek (Mo. az 52.). A normál élethez szükséges alapdolgok is drágák, de a szolgáltatások árai szemtelenül azok. Az éttermi árak az egekben. Ha elmész egy étterembe (2,3-as a szorzó a forinthoz viszonyítva!), akkor az alap fish&chips 1500-2500 korona, egy rendes főétel 3-4000 korona. Egy ebéd egy négyfős családnak lazán lehet 20.000 korona. Egy normális kocsit bérelni (4×4), ami Izlandon alap, hiszen utazni muszáj, minimum 100.000 korona egy hétre, de ennek a többszöröse is lehet, erről később. A benzin literje 230-240 korona, ez a többi árhoz képest még nem is tűnik drágának. Az airbnb-n egy lakás 4 főnek Reykjavíkhoz közel kb. 3-400 ezer forint 10 napra, és ez kifejezetten olcsó volt, a hotel és a vidéki eldugott, színvonalas jacuzzis szállások magyar árakhoz viszonyítva megfizethetetlenek.

Izland: Djúpalónssandur tengerpartja

Ami azonban tényleg szemtelenül drága, az a turizmushoz köthető szolgáltatások árazása. Oké, ebből élnek, de azért elég sűrűn találkoztunk olyan meredek árakkal, ami még egy átlag európainak is húzós.

A legszembetűnőbb drágaság a turizmus közelkedési ágához köthető. A kocsibérlésről már írtam, de, hogy megértsd a lényegét: Izland – szerintem – legszebb részei, a belső vidékek csak úgynevezett F-road-okon érhetőek el, ami nem aszfaltozott, hanem murvás, köves utakat jelent. Ehhez itt kötelező a 4×4-as terepjáró, kétkerék hajtással nem is tudod megcsinálni, de nem is szabad, tiltják és büntetik. Persze a 4×4-es terepjárók bérlése drágább, olyan utakra pedig, ahol még vízátfolyások, folyóátkelések is vannak (nyilván itt vannak a legszebb területek) csak egy nagyobb terepjáróval mehetsz (Pajero, Land Cruiser, stb.), oda nem elég egy Duster vagy egy Vitara, ami azonban akár 2-3000 euro is lehet egy hétre.

Ezekre a belső területekre egyébként van buszjárat is, Izlandnak nagyon jó buszjáratai vannak mindenhova, csak hogy egy ilyen út súlyos tízezrek (koronában). Egy Þórsmörk-i út, (csak az oda-vissza közlekedés!), amit átlag 4×4-es kocsival nem lehet megtenni, mert húzós folyóátkelések vannak rajta és az egyik legszebb vidéknek mondják Izlandon) Reykjavikból négyünknek 42.000 korona lett volna. Ha kocsival elmész az aszfaltos út végéhez, akkor csak 27.000. Ez utóbbi 25km utat jelent, ennyi a nehezen járható rész.

Izland: Landmannalaguar felé az F-roadon

Nekem nincs gondom a murvás utakkal, amúgy mi is egy kisebb terepjárót béreltünk (Vitara), ami tette a dolgát és szép helyekre mentünk el F-road-okon, de azért ezt kicsit túlzásnak éreztem. Ez volt az egyik olyan kiadás, amit már csak azért sem fizettünk ki, pedig ki tudtuk volna. Itt egyébként felsejlett bennünk egy összeesküvés a le nem aszfaltozott utakkal kapcsolatban: a kocsibérlőknek, a buszos társaságoknak és a helyi turizmusnak (valójában senkinek) nem érdeke jól megcsinált, aszfaltos utakat építeni, hiszen így kevesen mennek el maguk (ha meg elmennek, drága terepjárót bérelnek), inkább befizetnek egy cégnél. Akkor pedig miért változtatnának? Persze lehet ezt az időjárásra is fogni, hiszen azért a belső utak csak a június – augusztus időszakban járhatóak és a folyók, az időjárás, a jég és a hideg miatt felesleges is komolyabbat építeni, de látva az amúgy remek úthálózatot és annak minőségét, hadd legyünk ennél egy kicsit realistábbak.

A másik pofátlan árképzésre a Kék-lagunánál találkoztunk. Ez Izland leghíresebb geotermikus fürdője, Izland leglátogatottabb helye. Gyönyörű, viszont négyünknek 35.000 korona (80.000 ft) lett volna a belépő. Ki tudtuk volna fizetni, de nem tettük meg. Értem én, hogy az árakat a kereslet-kínálat határozza meg, de mindennek van egy ésszerű határa. Helyette elmentünk egy reykjavíki olcsó, de kiváló fürdőbe, amit a helyeik látogattak, szuper volt, de erről később.

Az időjárásról

Izlandon teljesen felesleges az időjárás-előrejelzéssel foglalkozni. Egy nap se jött be az, amit jósoltak, pedig néztünk mindenfélét. Volt olyan nap, amire előző nap teljesen borús és esős időt mondtak, aztán 20 fok és napsütés lett, és fordítva is igaz volt.

A hőmérséklet egyébként nagyon kellemes, nappal 12-18 fok, néha 20, és éjjel is csak 12. A hőérzet azonban sokkal jobb, főleg, ha túrázol. Én kifejezetten élveztem a tavaszt a nyárban, nem szeretem a nagyon meleget.

Alapjában az időjárás július végén a következőképpen nézett ki: reggel 8-kor majdnem mindig borús volt, 10-re elkezdett tisztulni, du. 2-3-ig tiszta, du. 4-6 eső, este 6-ra kitisztult. Viszont az időjárás lokálisan is nagyon változó volt, 10-20km-enként telejesen más körülmények voltak. 

Izland: Seljalandfoss-vízesés

A mi taktikánk az volt, hogy nem volt taktika, egy idő után nem is néztük az időjárást, elindultunk, bármilyen időt is mondtak. Ennek köszönhetően 80%-ban szép időt fogtunk ki. Persze ott a szép idő júliusban a következőt jelenti: 60-80%-ban felhők, néha kisüt a nap, néha eléggé beborul, a felhők általában sötétek és lent vannak. Teljesen napos, tiszta idő alig volt, talán egy napunk volt ilyen. És persze volt komoly eső, amikor órákat zuhogott.

A sziget nyugati oldalán egyébként sokkal jobb idő volt általában. Délen, dél-keleten, ahol a nagyobb vulkánok vannak, a Hella-Vatnajökull vonalon viszont szinte mindig borús és esős idő volt.

Széllel viszont mindig számolni kell, nem is kicsivel. Bicajozni nem egyszerű dolog a szigeten.

Egy kis földrajz

Szerencsére azonban Izlandon nem tudsz olyan időjárást kifogni, ahol ne látnád a sziget szépséget. Ahhoz azonban, hogy tudd, miről beszélek, nem árt némi ismeret. Izland vulkánikus sziget, amely két nagy kőzetlemez, az eurázsiai és az észak-amerikai találkozásánál helyezkedik el. A sziget is így jött létre: a két lemez folyamatosan távolodik egymástól, ez vulkánkitöréseket (és földrengéseket) okoz, a magma feltör a résekben, majd megszilárdul, kész a szárazföld. Tehát itt minden a vulkánokról és a magmáról szól. 

Izland: Snæfellsjökull-félsziget

Egyébként a két lemez határát a szigeten végig meg lehet figyelni, van egy szimbolikus pont is, ahol egy hasadék feletti hídon lehet átmenni európából az észak-amerikai lemezre. Valójában a sziget egész nyugati része azon van, mivel a határ DNY-ról ÉK-re vágja ketté a szigetet.

A legnagyobb vulkánok a sziget déli, középső részén találhatóak, némelyik ma is működik, a Hekla a legismertebb, de ezek a vulkánok rendszeresen felhőben vannak és mindig esik az eső. A déli részen található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek területe 8500 km². Innen és a jégmezőkről számos gleccser indul a völgyekben, érdemes meg is mászni azokat. A cikk-cakkos partokon engeteg fjord található (egyébként kb. 4800km maga a partvonal).

És amúgy milyen Izland?

Szóval az látható, hogy Izlandon rengeteg fajta látnivaló van, gyakorlatilag a Föld legritkább és legszebb látnivalói. És persze minden a vulkánokról szól. Azok alakították ki a szigetet, formálták a felszínét. A szigeten bárhova lépsz, az biztos, hogy vulkáni eredmény vagy maradvány lesz. Ha autózol a belseje felé, az az érzésed, mintha a Holdon járnál: kietlen, egyhangú tud lenni a táj. Ugyanakkor olyan ritka formákkal és színekkel találkozol, ami soha nem lesz unalmas.

Már maga a rengeteg kihűlt kráter látványa is döbbenetes. Hol egy viszonylag új, kicsi, hol egy több száz méteres kráter jön szembe. A kietlen táj ellenére azonban júliusban nagyon zöld tud lenni a sziget, néha olyan érzésem volt, mintha skót felföldön vagy Új-Zélandon járnék. 

Izland: A Gerðuberg sziklák

Az érzést fokozza, hogy a sok csapadék, az olvadó hó és jég miatt rengeteg a vízesés. Sok ország az éves GDP-jét kifizetné cserébe olyan vízesésekért, amiket itt nem is jegyeznek. Sokat autózva egy idő után egy 20 méteres már fel sem tűnik, csak bágyadtan legyintesz és haladsz tovább.

Biztos, hogy a legkülönlegesebb hely, ahol valaha is jártam. Az is biztos, hogy nem ilyennek gondoltam. Persze nehéz olyat elképzelni, amit még nem láttál és ami ennyire különbözik a föld többi helyétől, de valahogy egyszerűbbnek, laposabbnak, kevésbé változatosnak és főleg sokkal barátságtalanabbnak gondoltam. Nem gondoltam volna, hogy Izlandnak van szép tengerpartja például. Jártunk fekete és rendes homokos tengerparton (a 12 fokos vízbe a 15 fokban azért nem mentünk bele), de a partokon található sziklák, a mély, madarakkal teli szakadékok, a hatalmas, zöld szirtek megleptek.

Egy dolog biztos: Izlandon minden a természetről szól, ide azért kell eljönni, hogy ezt lásd. 

A szerzőről

client-photo-1
Csaba
55. évem pedálját taposom, a bike4fun vállalkozás vezetője, túravezetője vagyok. Hobbim a munkám. Szabadidőmben tekerek és / vagy a családdal vagyok.

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?