Ha megnézünk egy Budapest környéki kerékpáros hőtérképet, akkor azt látjuk hogy a városból kimerészkedő bicajosok elsősorban a Budai-hegység, a Pilis és a Dunakanyar, valamint a kelti részek (Csömör, Kis- és Nagytarcsa, Gödöllő, Szada, stb.) felé veszik az irányt. Van azonban Budapest környékének egy kevéssé ismert, viszont remek terepviszonyokkal operáló és látnivalókban is gazdag területe, Nyugatra. Ez a Dunazug-hegyvidék, amely magában foglalja a Gerecsét, az Etyeki-dombságot, a Zsámbéki-medencét, a Budaörsi- és Budakeszi-medencét és a Tétényi fennsíkot. Ha ezt kicsit kibővítjük délebbre a Velencei-tóig, tehát belevesszük a Vértesalját és a Velencei-hegységet, a Vál-völgyével, olyan területe kapunk, amely a Budapest környéki kerékpárosok Mekkája lehet. A térség kiváló bicajozásra, mert sok kis forgalmú mellékút található rajta. Sajnos szinte alig van elkülönült kerékpárút, itthon ez még nem megy, talán lassan beindul. Viszont a kis utakon kicsi a forgalom és az autósok is eléggé kulturáltak. A domborzata szintén kerékpáros-barát, mert bár vannak nagyobb emelkedők, de általában csak 100-300 méter közötti dombokról beszélünk, sokszor élvezetes hullámvasútakkal, lejtőkkel. Országútisok már régóta tekernek, edzenek ezeken a szakaszokon, szóval van olyan kerékpáros szakág, amely kihasználja, de kirándulni egyelőre kevesen jönnek el erre. Mivel Budapesttől DNY-ra lakom, ez a terület az elsődleges célirányom a tekeréseken. Az itt bemutatott útvonalak mindegyikét számtalanszor körbetekertem, személyesen ajánlom. Természetesen az útvonalak szakaszait egyénileg is lehet változtatni, számtalan útvonal-variáció létezik. Vannak köztük gyors edzőkörök és hosszabb tekerések is, az útvonalakat lehet kombinálni, máshonnan indulni, érkezni és minden útnak vannak mutációi. Egy közös pontjuk van (azon túl, hogy nagyon jók): mind Budapesti aglomerációból indul, tehát nem kell messzire menni. A listát távolság szerint rendeztem, minde út külön oldalon (az oldal alján is lapozható!). Az utak GPX-információit a navigáláshoz le lehet tölteni az adott út Garmin oldalán! Bicske - Tarján - Bicske kerékpárút (36km, 130m) Perbál40 (40km, 320m) Bia-tó körül Diósdról - E60 (57km, 530m) Máriahalom-kör Budakesziről (60km,
Ha megnézünk egy Budapest környéki kerékpáros hőtérképet, akkor azt látjuk hogy a városból kimerészkedő bicajosok elsősorban a Budai-hegység, a Pilis
Hozhatom-e a saját kerékpáromat a túrára? Milyen bicajt érdemes vinni? Milyen biciklit adtok? Olcsóbb lesz-e a túrám, ha hozom a saját biciklimet? Sokan kérdezitek ezeket a kérdéseket, ezért ebben a cikkben adjuk meg a választ. Biztosítjuk a kerékpárt A túrákra biztosítjuk a kerékpárt amennyiben valaki azt szeretné. A kerékpár bérlése benne van az alapárban. (Kerékpárbérlés oldalunk.) Egyrészt ez a Ti érdekében történik: Szeretnénk, ha a túrákat minden körülmények között élveznétek, amihez hozzátartozik a jó állapotban lévő, a túrákra optimalizált és karbantartott bringa. Másrészt Nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, hogy egy egysebességes fixivel a 10%-os emelkedőkön lemaradó vagy a karbantartás hiánya miatt állandóan láncproblémákkal küzdő, esetleg a kilométereken keresztül a döngölt murván szenvedő országutis kolléga miatt a csoport ne tudjon haladni. Tehát ezt miattatok, a sima és problémamentes túrázás miatt csináljuk így. A túráinkon Gapida Alnoin 700 CRS cross-kerékpárt kölcsönzünk ingyen. A kerékpárokat magán célra is lehet kölcsönözni. A bérlési feltételekről mindent megtudhatsz ezen az oldalon! Bérelj eBike-ot! A másik lehetőség az e-bike bérlése. Túráinkon lehetőség van ebike-ot bérelni tőlünk. Az ebike (vagy más néven pedelec) egy olyan kerékpár, amelyet egy akkumulátorral hajtott elektromotorral egészítettek ki, amely a tekerés közben rásegít. A pedelecek nem motorok, tehát önmaguktól nem mennek, a rásegítés csak akkor működik, ha tekered. A rásegítés 4-5 fokozatban állítható, így még a legmeredekebb emelkedőket is könnyűszerrel meg tudod tekerni, de ha akarod, az elektromotor állandóan besegít.Az ebike-ok nagyon hasznosak, hiszen az is részt tud venni a túrán, aki egyébként nem sokat teker, illetve kora vagy egészségi állapota miatt már nem szeretné magát megerőltetni. Természetesen az ebike-ok az akkumulátor véges teljesítménye miatt véges erőforrással rendelkeznek, az általunk használtak 80-100km-t minden további nélkül teljesítenek dombos viszonyok között is. Az ebike-ok bérlést a túra ára nem tartalmazza és a túrára jelentkezés alatt egyeztetni kell velünk. Az eBike bérléséről mindent megtudhatsz ezen az oldalon! Az optimális bicajfajták
Hozhatom-e a saját kerékpáromat a túrára? Milyen bicajt érdemes vinni? Milyen biciklit adtok? Olcsóbb lesz-e a túrám, ha hozom a
Hosszú évek óta járunk Toszkánába, leginkább Családostól. Elugrani a vidéki csendbe (nincs messze, 10 óra kocsival), nem csinálni semmit, élvezni a kényelmes apartmant, a hely varázsát, a rendkívül kelles klímát, a csendet. Néha leülni egy kisváros teraszára, nézni az embereket vagy elmenni a hegyekbe, túrázgatni, bicajozni. Többször voltunk biciklivel is, a bicikli szállítása nem probléma, a kocsi kiviszi. A vállalkozás elindításához azonban pontos útvonalak kellenek, ismerni kell minden utat, be kell járni, meg kell nézni, hogy milyenek a viszonyok a különböző évszakokban, mennyire tekerhető, mekkorák a szintek, mik a látnivalók. Mivel közeleg az éles indulás, ezért tavaszra időzítettünk egy háromhetes bejárást, hetenként egy-egy olyan tájegységgel, ahová túrát szervezünk. Elsőként Lucca környékét, azután a DK-i régiót, Maremmát, majd utoljára a klasszikus Toszkánát kerekeztük be. A három hét nagyon hasznosan telt, információval telve, pontos program képével jöttünk haza. Ízelítőül néhány mondat és kép a három régióról, hogy lássátok, hova is jelentkeztek! Lucca környéke Lucca és környéke mindig is a kedvencünk volt. Toszkánának az északi részét nem nagyon ismerik, az ide látogatók legfeljebb Pisába ugranak be megnézni a Dómot és a tornyot, általában még Pisa többi részét sem nézik meg. Aki esetleg tájékozottabb, az talán eltalál Luccába vagy a Cinqueterrébe, esetleg Vincibe (Leonardo da Vinci szülőfalujába), de az igazán szép helyeket csak elvétve keresik fel. Pedig mekkorát tévednek! Lucca Pisától ÉK-re fekszik, a Monte Pisano választja el a két várost. Lucca szubjektíven az egyik legélhetőbb, leghangulatosabb és legszebb városa. A történelmi városközpont van annyira nagy, hogy akár egy napig is elbolyongj benne, de még kezelhető méretű. Fantasztikus terek, épületek vannak szinte minden sarkon. Az óvárost egy több méter széles, 5 kilométer hosszú fal veszi körül, amin Luccát körbe lehet bicajozni. A városban a kerékpározás alap, szinte mindenki bicajjal közlekedik. Lucca aránylag sík terep, tőle északra kezdődnek az Alpok lábai, de a többi irányban aránylag vízszintes a
Hosszú évek óta járunk Toszkánába, leginkább Családostól. Elugrani a vidéki csendbe (nincs messze, 10 óra kocsival), nem csinálni semmit, élvezni
Az egyik legfeltűnőbb dolog Olaszországban, Magyarországhoz viszonyítva mindenféleképpen, hogy rengeteg a sportbicajos. Vannak olyan városok, ahol rengeteg ember használja a kerékpárt a mindennapi életben (ilyen például Lucca). De ami a leglátványosabb különbség hozzánk képest, hogy a kerékpár ott elsősorban sporteszköz. Ennek oka egyrészt az, hogy az autó még mindig az olaszok meghatározó közlekedési eszköze, nem hiába ott a legnagyobb az egy főre jutó autók száma. Másrészt az olasz országúti bicajozás fényes múltja, ami a mai napig példakép rengeteg sportot szerető embernek. Olaszországban a legtöbb kerékpározásra alkalmas úton rengeteg amatőr és profi bicajost látsz országúti bringával. Hétvégén vagy munkaszüneti, illetve pihenő napokon ellepik az országutakat a különféle bicajos csoportok, magányos kerekezők, akik az autósok türelmét kihasználva róják a kilométereket színes mezeikben. A kor-összetétel is különbözik az itthon megszokottól. Rengeteg a 60+os és sok nő teker. Bár ma már nem olyan közkedvelt sport, mint a foci, de azért helyi szinten a minden honnan jelenlévő bicajos klubok igen népszerűek. Milyen úton tekerünk? Az olasz utak kerékpáros szempontból biztonságosnak tekinthetőek. Amit szem előtt kell tartani, mint ahogy minden országban, itt is többféle úttípus van, a legforgalmasabbtól kezdve a minimálisan forgalmasig. Az olasz útosztályozási rendszer nem olyan letisztult és egyszerű, ahogy nálunk, de az biztos, hogy mi arra törekszünk, hogy a legkevésbé forgalmas utakon közlekedjünk. Toszkánában nem vitték túlzásba a forgalomtól elkülönült kerékpárút-hálózat kiépítését, de például É-on, ÉK-en kifejezetten sok van! Toszkánában a tengerpart miatt vannak bicikliutak, az egyik legszebb, amit be is járunk, pl. a tengerpart mentén, pínea fák erdejében visz! A legtöbb város támogatja bicajos közlekedést, európai megoldások születnek. A települések közt az olaszok inkább az autós közlekedésnek is helyt adó utakat preferálják, azokból viszont rengeteg és több szintű van. Lucca környéke nagyon erős úthálózattal rendelkezik, itt kifejezetten kell a térképes vagy elektronikus segítség eltévedés ellen (ha magányos vagy), Toszkána és Umbria ennél ritkább
Az egyik legfeltűnőbb dolog Olaszországban, Magyarországhoz viszonyítva mindenféleképpen, hogy rengeteg a sportbicajos. Vannak olyan városok, ahol rengeteg ember használja a
Cégünk alapfilozófiája, hogy a túrákat utasaink öröméért szervezzük. Az országútisoknak szerevezett kihívás-túrák kivételével a túráink inkább aktív pihenések, mintsem edzőtábor-jellegű rohanások. Napi 7-8 óra alatt tekerünk le 40-70 km-t, közben többször megállunk, nézelődünk, eszünk - iszunk. Az átlagsebesség általában 12-16km/h. Hiába azonban a laza tempó, a sok pihenő, ha például sok az emelkedő vagy kevés, de az viszont elég hosszú vagy rövid, de meredek, akkor azt utas nehézségnek veszi. A túráinkon nagyon különbözőek a terepek, változatosak a nehézségi szintek. Vannak egész könnyűek, de vannak olyanok is, ahol rendesen kell küzdeni. Ezért az örömbe néha némi üröm is vegyül: a túrákat nehéz megúszni kisebb - nagyobb erőfeszítés nélkül. A csoportokban általában különböző fizikai adottságokkal, kerékpáros "múlttal" rendelkező emberek tekernek együtt, akik egy-egy túra nehézségét különbözőképpen értelmezik. Ráadásul a nehézség szubjektív fogalom, van, akinek egy 1500 méter szintkülönbségű hágótúra sem nehéz és van, aki attól kivan, ha meglát egy lankásabb emelkedőt. Szintkülönbség, meredekség A kerékpározásban számokkal írják le egy-egy út nehézségét: Alapvető az út hossza (hány km), mennyi méter szint van benne és az út vagy egy-egy emelkedő hány százalékos. A szintkülönbség azt jelenti, hogy az adott napon vagy túránk hány méter szintet fogsz felfelé tekerni összesen. Tehát 450m szintkülöbség azt jelenti hogy ott 450 métert tekersz felfelé. De ez önmagában nem mond semmit, hiszen a nehézséget az mutatja, hogy mindezt hány km alatt kell leküzdeni. Mert más az út meredeksége, hogy ha a 450 méter szintkülönbséget 10 vagy 50 km-en keresztül teszed meg. Az első egy egész meredek út (4,5%-os összmeredekség), a második könnyen teljesíthető, alig érezni a meredekséget (természetesen ez attól is függ, hogy a 450 m szint hogy oszlik el: egyben is jöhet vagy az eloszlása lehet egyenletesen is). Ezek nem túl bonyolult dolgok, viszont az átlagember ezt sokszor nem tudja értelmezni, ezért három kategóriát állítottunk fel a jelentkező fizikai adottságai alapján
Cégünk alapfilozófiája, hogy a túrákat utasaink öröméért szervezzük. Az országútisoknak szerevezett kihívás-túrák kivételével a túráink inkább aktív pihenések, mintsem edzőtábor-jellegű
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.Ok
